A napokban jelent meg magyarul Stephen King 2018-ban, Elevation címmel napvilágot látott kisregénye, az Emelkedés. A hazai rajongói körökben már most erősen megoszlanak a vélemények, hiszen a többek által megszokott borzongós horror helyett egy könnyedebb, mégis elgondolkodtatóbb, és rövidke olvasmányt kaptunk. Bár King Mester nem először lépett ki a megszokott komfortzónából, sokakat mégis váratlanul ért az Emelkedés tartalma.

Fülszöveg:

Castle ​Rock kisvárosában, Stephen King számos ikonikus történetének helyszínén él Scott Carey, az elvált belsőépítész. Monoton mindennapjait leginkább a beérkező munkák mellett a szomszédjába költözött fiatal nőkkel folytatott sikertelen küzdelem töri meg, akiknek a kutyái rendszerint az ő gyepén végzik el a dolgukat. Scott látszólag nem különbözik másoktól, mégis különös dolgok történnek vele. Napról napra egyenletesen veszít a súlyából, és teljesen mindegy, hogy ruhában vagy ruha nélkül, székkel vagy súlyzókkal áll rá a mérlegre, annak nyelve mindig az adott állapotnak megfelelő súlyt mutatja. Scott értetlenül áll a helyzet előtt, de mivel nem akar kísérleti nyúl lenni egy kórházi műtőasztalon, ezért titkáról egyedül barátjának, dr. Bob Ellisnek mesél. Mindeközben a gyepért folytatott harc során kiderül, hogy a szomszédai által működtetett új étterem gondba kerül. Amikor Scott felismeri a nők felé irányuló előítéletet, beleértve a sajátját is, úgy dönt, mindenáron segíteni fog. Scottnak azonban nem marad sok ideje, súlyvesztése felgyorsul, így szembe kell néznie az elkerülhetetlennel: hamarosan nem marad olyan fizikai erő, amely a földön tartsa. A valószínűtlen szövetségek, az éves futóverseny és Scott rejtélyes szenvedése végül közel hozza egymáshoz a feleket, és a legjobbat hozza ki azokból az emberekből, akik eddig csak a rosszat látták egymásban és saját magukban egyaránt.

Az Emelkedés különleges mese a megértésről, az elfogadásról és a segítésről. És persze a jelenkor amerikai mindennapjairól. Stephen King mindig meg tudja lepni az olvasóit és képes új oldaláról megmutatkozni. Garantáltan felemeli olvasóját.

Eredeti cím: Elevation

Kiadó: Európa

Megjelenés éve: 2020

Oldalszám: 264

Műfaj: regény

Zsáner: dráma

Kötészet: puhatáblás, ragasztókötött

Fordította: Pék Zoltán

ISBN: 9789635040926

Ajánlás:

Valahogy mindig nagyon könnyen elveszek a könyvek tengerében, és a naptárat sem figyelem folyamatosan, így ritka az, ha valamit a megjelenéskor azonnal, vagy nem sokkal utána beszerzek. Most viszont Stephen King itthon újonnan megjelenő kisregénye, az Emelkedés olyan merészen kacsintgatott rám, hogy végül megrendeltem. Túl voltam pár pozitív és negatív olvasói véleményen, ennek ellenére teljes bizalommal vetettem bele magam a szellős, nagybetűs sorokba, és ha nem késő éjjel kezdek neki, nem győz le a fáradtság, egy ültő - mármint fekvő helyemben el is olvastam volna. Így viszont nagyjából a félidőn túl járva egy kis alvószünetet beiktatva, a könyvet a párna alatt pihentetve emésztgettem gondolataimat sűrű álomfelhők közepette, hogy aztán újult erővel tudjam meg történetünk végét. És talán pont így volt rendben.

Történetünk főszerepében Scott Carey, Castle Rock-i lakos áll, pontosabban fogy. Folyamatosan, egyenletesen, veszíti a súlyát anélkül, hogy ebből bármi is meglátszódna. A rejtélyes súlyvesztés okára egyetlen barátjától, Bob Ellistől vár megoldást, azonban mind a ketten tanácstalanok. Mivel nem szeretne problémájával kísérleti alannyá válni, és egy kórház falai között bezárva megvárni az elmúlást, Scott kényleten megbékélni a tudattal, hogy súya, amely a földön tartja, folyamatosan csökken. Izmai mégis egy testesebb ember megmozgatásához szoktak, így napról napra alkalmazkodnia kell arányai felborulásához. Tisztában van vele, hogy szépen lassan el fog fogyni, elérkezik az a nap, amikor már nem lesz súlya. Ezt a napot elnevezte Zérónapnak, és kezdetét vette a visszaszámlálás.

Az Emelkedésben Castle Rock közössége viszonylag zárt, egyszerű, távol áll tőlük minden, ami nekik kicsit is extrém. Nem nézik jó szemmel, hogy városukban egy leszbikus házaspár, Missy és Deirdre egy vegán éttermet üzemeltet. Pontosabban nem az étteremmel van problémájuk, hanem a tulajdonosok nemi identitásával, és megvetik, ha bárki is kommunikál velük. Éttermük fenntartása veszélybe kerül holtszezonban a turisták nélkül, a helyiek pedig csak az előítéleteik miatt nem látogatják azt. Scott kapcsolata sem felhőtlen a párossal, leginkább kutyáik miatt, akik minden nap Scott gyepére piszkítanak. Részben ez adja mégis azt a kapaszkodót, amivel kapcsolatba kerülhet szomszédaival.

Castle Rock városában minden évben megrendezik a furcsa nevű futóversenyt, a Pulykaporoszkát, melyre nem meglepő, hogy Deirdre McComb jelentkezik, azonban Scott részvételén annál jobban meglepődnek a lakosok. Mivel senki nem tud titkáról, csak a felszínt látják, így sok csipkelődést kap a helybéliektől. A Pulykaporoszka most nem csak egy verseny volt, hanem megváltoztatta Castle Rock életét, köszönhetően Scottnak. A verseny érdekes végkimenetele után végre kezd kicsit feloldódni a fagyos, idegen hangulat, és úgy tűnik, minden egyenesbe jön. Pontosabban majdnem minden. Scott állapota nem javul, tart a folyamatos súlycsökkenés, azonban már a Missy és DeeDee is ismeri a titkát. 

Ez a kis titok az, ami végül megolvasztja a jeget, és utat nyit az elfogadás és az empátia felé. Tudjuk jól, hogy ebben a történetben nincsen happy end, mégis szépen, méltósággal ér véget.

Lehet, hogy csak én látok egy picit többet bele a megszokottnál, ugyanis én nem csak az elfogadásra és az empátiára való oktató célzatot ismertem fel a történetben, hanem azt is, amikor valaki tudja, közeleg a vég, igyekszik lezárni mindent. Scott rendezi a viszonyát a szomszéd leszbikus házaspárral, sőt, még segít is nekik abban, hogy az éttermük ne menjen csődbe. Még ha nem is árulja el mindenkinek a titkát, gondoskodik négylábú szőrös purrogó társa, Bill D. Cat ellátásáról is. Hiába nem volt Scottnak hatalmas társasága, ez egyáltalán nem jelentette azt, hogy rossz ember lenne.

Stephen King nem horrort írt, amivel nincs is baj, mert most egy teljesen más, kissé szokatlan élménnyel gazdagította olvasóit. Nekem az Emelkedés kifejezetten jól esett, mert olyan témákat feszeget, amik napjainkban mind tabuk: nemi identitás, segítségnyújtás, elfogadás. Nem fogja megváltoztatni King sem a világot, főleg nem egy kisregénnyel, ez nyilvánvaló. Mégis jó érzés, hogy a horrorirodalom egyik kiemelkedő alakja ehhez is hozzá mert nyúlni. Nem tökéletes, nem is szokványosan Kinges. Mégis egy kedves történet lett számomra.

Egy kis csalódottságot csak maga a megjelenési forma okozott, amit már sokan kiemeltek előttem is. Nagyon bátor, ám nem igazán olvasóbarát döntés volt úgy megjelentetni a kötetet, hogy annak harmadát a következő Stephen King regény, az Intézet első fejezetei teszik ki. A borító csodálatos, a kép eredetije szépen át lett ültetve a könyv világába, azonban egy kisebb köteten is ugyanúgy megállta volna a helyét, és még azon sem kellett volna törnie a fejét a kiadónak, hogy mivel töltsék ki a standard könyvméretben fennmaradó üres teret. Ettől függetlenül nem bántam meg, hogy időt szenteltem az Emelkedésre. Hétköznapi, emberközeli történetet kaptunk egy kevéske nem szokványos fűszerrel, és egy olyan lezárással, aminek leginkább a mondanivalóját kell megérteni, és nem a miértjét.

/Eredeti kép forrása: HD Wallpapers/

Az Emelkedés megmutatja, nem kellenek hatalmas tettek ahhoz, hogy merőben megváltozhasson egy közösség. Bőven elég lehet, ha felsegítjük a földről megfáradt vetélytársunkat egy versenyen, de pár kedves szó is csodákra képes. 

Ha nem azt akarod megfejteni, hogy ez a könyv mitől Stephen King és mitől nem, hanem azt nézed, mit akar neked mondani a tartalma, könnyen megszeretheted.

Értékelés: 5 pont

Kiknek ajánlom: Stephen King rajongóknak mindenképpen, annak ellenére is, hogy talán egy kicsit mást vártak a Mestertől. Bárkinek, aki szeret kilépni a komfortzónájából, és egy rövidke, ám annál tanulságosabb, érdekes történetre vágyik.