Kiadó: Philosopheum

Megjelenés éve: 2018

Oldalszám: 160

Műfaj: regény

Zsáner: krimi, történelmi regény, detektívtörténet

Kötészet: puhatáblás, ragasztókötött

ISBN: 9786150038742

Fülszöveg:

„Hirám mester építette Jeruzsálem templomát, és fektette le alapjait valami titokzatosnak, amit úgy hívnak: szabadkőművesség. 
Évezredekkel később, a 19. század derekán Pest-Buda egyik dohos pincéjében őriznek egy titokzatos ládát, amelyet “Hirám koporsójának” neveznek, és erőszakkal lehetetlen hozzáférni tartalmához. Zárját egy olyan rejtvény megoldása nyitja, amely a szóbeszéd szerint, magának az ördögnek elméjében fogant. Amikor pedig az ifjú Ferenc József császár hajtóvadászatot indít a szabadkőművesek ellen, mindennél sürgősebbé válik a láda felnyitása. 
Fenyvessy Márton, az 1848–1849-es honvédsereg egykori őrnagya, a titkosírások, a rejtjelezés és a katonai kémkedés szakértője vállalja, hogy alámerül az ősi tudományok, a szabadkőműves szimbolika, a mágia és okkultizmus mélyére, hogy tulajdon lelkét kínálja fel cserébe Hirám koporsójának kulcsáért.”

Ajánló:

Mindig megosztó vitatéma lehet, hogy a kisregények mennyire érnek fel „nagyobb” társaikhoz, hiszen számos sztereotípia létezik a kisregényekkel kapcsolatban. Van, aki szerint nincs is rájuk kereslet, és van, aki úgy gondolja, hogy nincsen bennük elég tartalom. Nos, én azt gondolom, hogy ezutóbbi csak a szerzőtől függ, a keresletre viszont most nem szeretnék kitérni.

Sipos Gergő kisregénye, a Hirám koporsója tavaly decemberben jelent meg, amely nem sokkal a megjelenés után a kezem ügyébe is került. Első ránézésre nem mondhattam el sok mindent a kötetről, de formailag már ekkor meg voltam vele elégedve. A fekete kis könyvecske elfér a zsebben, jól esik kézbe venni. Nem foglal sok helyet, ám amint elkezded olvasni, rájössz, hogy a kisregény = kevés tartalom sztereotípiája megbukni látszik.

Annak ellenére, hogy már a fülszöveg is elegendő betekintést ad a kisregénybe, megmutatja a fő mozgatórugót, rengeteg meglepetést rejt magában a könyv. Már önmagában az egy kellemes meglepetés, hogy nem hétköznapi formában foglalkozik a szabadkőművességgel, hanem egy rejtélyt épít a mozgalom köré. Mivel korábban nem volt túl sok ismeretem a szabadkőművességről, így ez a könyv megadta a kellő löketet ahhoz, hogy kicsit mélyebben beleássam magam a témába. Hogy pontosan mi is kezdte el szőni fejemben a kíváncsiság fonalát? Erre a válaszom legalább annyira sokrétű lenne, mint amennyire a történet is az.

A könyv különleges hangulatát megalapozza egy Szent Ágoston idézet, ezt pedig követi egy prológus, amely kellő sejtelmességgel vezeti be az olvasót Hirám koporsójának történetébe.

Kerülve minden felesleges kertelést, hamar fejest ugrunk az események sűrűjébe. Fenyvessy Márton találkozik egy különös alakkal, aki a szabadkőműves mozgalom egyik tagja. Egy nem mindennapi kéréssel fordul hozzá, amikor arra kéri, hogy nyisson ki egy rejtélyes ládát, nevezetesen Hirám koporsóját.

Elsőre úgy tűnhet, hogy egy ládát nem lehet nagy nehézség kinyitni, ám Hirám koporsója nem csak egy egyszerű láda. Hirám koporsóját csak a pengeéles logika nyithatja ki, ezzel azonban nem mindenki rendelkezik. Hogy legyen még egy kis nehezítés, no meg persze némi izgalom is a feladatban, a küldetés cseppet sem veszélytelen, ugyanis a ládában nem kevés durranóhigany található. Az anyagnak már a neve is árulkodó, így nem is részletezem, mire képes a durranóhigany, hivatalos nevén higany(II)-fulminát. Csak hogy fokozzuk a tétet, azt sem árt tudni, hogy a láda kinyitására korlátozott idő áll rendelkezésre.

A fenti tények ismeretében nekem nem lenne elég bátorságom vállalkozni a nagy feladatra, ám Fenyvessy Márton nálam sokkal keményebb, és bátran teszi kockára életét. Ha sikeresen teljesíti a küldetést, nem kis jutalom üti markát, ha viszont hibát vét, azzal komoly árat fizet. Az egykori őrnagy ennek tudatában kezd neki a rejtély megoldásának.

Tudjuk nagyon jól, hogy az idő pereg, ám fontos, hogy Márton minden egyes lépést alaposan átgondoljon. Joggal merül fel a kérdés az olvasóban, hogy vajon képes-e megbirkózni a feladattal, és sikerül-e kinyitnia Hirám koporsóját? Én persze azon is elgondolkodnék, hogy érdemes-e egyáltalán kockára tenni az életemet egy rejtély megoldásáért…

/saját fotó/

Mindent persze nem szeretnék elárulni, hiszen akkor elrontanám az olvasás örömét. Ez nem áll szándékomban. Szerencsére a történetben csak külső szemlélőként voltam jelen, azonban pár dolgot olvasóként is könnyen megállapíthatok. A szerző alapos munkát végzett kisregénye megírásakor, így történetében megvan a szükséges hitelesség, gondolok itt például arra, miként lép reakcióba a durranóhigany, de akár a szabadkőműves jelképeket is megvizsgálhatjuk. Fentebb már említettem, hogy eddig nem igazán voltam jártas a szabadkőművességet illetően, de a könyv kíváncsivá tett, és utánaolvastam, hogy én is teljesebb képet kaphassak róla. Egyáltalán nem bántam meg, a Hirám koporsóját olvasva új ismeretekkel gazdagodtam, és a terjedelemhez mérten egy meglepően tartalmas történetben volt részem.

Mindent összegezve én úgy érzem, hogy egy jól megírt, tartalmas kisregény is képes képviselni azokat az értékeket, mint amit „nagyobb” társaik, és igenis igény van rájuk!

Köszönöm szépen Sipos Gergőnek, hogy egy számomra eddig ismeretlen világba nyerhettem betekintést, és felkeltette iránta érdeklődésemet!

Ha szereted a kisregényeket, vagy éppen ódzkodsz tőlük rövid terjedelmük miatt, de szeretnél egy rejtélyes, izgalmas, jól megírt kötetet olvasva új ismeretekre szert tenni, nyugodt szívvel ajánlom neked a Hirám koporsóját!

Borító: Bár nem vagyok oda túlzottan az arcképes borítókért, ebben az esetben jó választás volt. A sötétből kitekintő arc, valamint a címben elrejtett szabadkőműves szimbólum elég figyelemfelkeltő ahhoz, hogy a kötet kiemelkedjen könyvtársai közül. 5 pont

Történet: Rövid, de tartalmas. Izgalmas formában nyerhetünk betekintést a szabadkőművesség világába, ezen felül a rejtély és a misztikum egy különös fűszert is adnak a történetnek. 5 pont