Fülszöveg:
„Scarlett ​Dragna eddig még egyetlen napot sem töltött távol attól a kicsi szigettől, ahol ő és a húga, Tella, hatalmaskodó, kegyetlen apjuk keze alatt felnövekedtek. A történet azzal indul, hogy az apa házasságra kényszerítené Scarlettet, ami egyszeriben véget vetne a lány hosszú évek óta tartó álmodozásának a messzi szigeten zajló Caravalról, a földkerekség legvarázslatosabb előadásáról, amelynek közönsége szintén a játék résztvevőjévé válhat. 
Azonban épp ebben az évben végül megérkezik a várva várt meghívó, amiről Scarlett annyit álmodozott. Tella elhatározza, hogy elmegy a Caravalra, és egy titokzatos matrózzal elraboltatja Scarlettet is. Csakhogy amint odaérnek, kiderül, hogy Tella eltűnt: az ő elrablója a Caraval ördögien mesteri szervezője, Legend. Scarlett hamarosan megérti, hogy a húga az idei Caraval kulcsfigurája, az egész játék körülötte forog: az lesz a győztes, aki Tellát megtalálja. 
Scarlett többször is végighallgatja a figyelmeztetést: bármi is történjék a Caraval során, az mind csak a fantasztikusan kidolgozott előadás része, de ő, szegény, még be se lépett, máris bábuként kezd lépkedni a mágia és a szívfájdító szerelem sakktábláján. Hanem akármi is a Caraval, valóság vagy sem, neki mindenképp meg kell találnia a húgát, mielőtt véget érne a játék utolsó, ötödik éjszakája, máskülönben a beinduló veszélyes dominóhatásra Tella örökre eltűnik a világból. 
Isten hozott, légy üdvözölve a Caravalban! De légy óvatos, nehogy túl messzire röpítsen a képzeleted!"

Eredeti cím: Caraval

Sorozat: Caraval 1.

Kiadó: Libri

Megjelenés éve: 2017

Oldalszám: 470

Fordította: Falcsik Mari

Műfaj: fantasy, YA

Értékelés:

Mint ahogyan a legtöbb lány, úgy én is rajongom a varázslatos történetekért. Éppen ezért kislányos izgatottsággal örültem, amikor kezembe került a Caraval. Elsőre azt hittem, ez valamilyen érdekes, cirkuszban játszódó fantasy lesz, de nem egészen azt kaptam, amit vártam…

…hanem valami sokkal izgalmasabbat. Már maga a látvány magával ragadott: csinos védőborító, alatta pedig egy egyszerűbb, a könyvben térkép, szépen ábrázolt levelek, a főbb fejezetek címe külön díszes oldalon… kellően varázslatos kalandnak ígérkezett a rám váró történet.

Ahhoz, hogy rá tudjunk hangolódni a történet egyik fő mozgatórugójára – Scarlett és Donatella álma –, ismernünk kellett Scarlett régebben írt leveleit, míg szépen eljutottunk a lányok jelenéig. Eleinte úgy tűnt, hogy Scarlett a szende szűz, míg Tella egy könnyűvérű kis fruska, de emögött jóval több rejtőzik. Egy szadista, önző, rosszindulatú apuka, akinek van két rettegésben tartott, kihasznált lánya. Teljesen kézenfekvő a lehetőség, hogy a két lány és plusz egy fő – jelen esetben Julian – elutazhasson a Caravalra, de idejük szűkös, így útjuk nem egészen a tervek szerint alakul. Bár a játékba való belépéskor elhangzik a figyelmeztetés, hogy ez csak egy játék, és nem minden valós, a varázslatos kaland mellett több napos vívódás veszi kezdetét. Bármerre jársz, rábukkanhatsz valami apró jelre, sokszor áldozatokat kell hoznod céljaid elérése érdekében, esetleg másoknak hazudnod azért, hogy te valamivel előrébb juthass. Hiába játék, mégis van benne valami valós, valami, amiért versenyezned kell másokkal. Az idő gyorsan múlik, és nem tudhatod, hogy jó irányba tartasz-e, ahogyan azt sem, hogy minden kulcs nyit-e bármilyen ajtót, amely mögött a megoldás rejtőzhet. Abban sem leszel már biztos, hogy egy kulcs egyáltalán csak kulcs formájú lehet?

Egy valamiben biztosak lehetünk: sok váratlan fordulat és kihívás vár ránk a Caraval ideje alatt. Szobákban és alagutakban is megfordulunk hőseinket kísérve, a saját elménk épségében kételkedve járjuk be ezt az utat, és talán pont abban bízunk meg, akiben nem kéne. Bármit is teszünk, a szálak valahol mindenképpen össze fognak érni, de azt nem tudhatjuk biztosan, hogy jó vagy rossz értelemben.

Stephanie Garber első könyve kellemes meglepetés volt számomra, sok első könyves szerzőt utasít maga mögé a műfajban. Időnként azért nagyon tudtam utálni az írónőt, például amikor bántotta Juliant. Megkedveltem a kissé fura, nem mindig szavahihető énjével együtt, így elképzelhetetlennek tartottam, hogy a fiú számára ne legyen happy end a vége. Többször megdöbbentem az érdekes fordulatokon, és izgultam, hogy minden jól sikerüljön. A varázslatos, helyenként kegyetlen történet annyira magával ragadott, hogy egyszerre szerettem volna megtudni, mi lesz a vége, és nem is. Szerettem volna, hogy véget érjen a rémálom, de azt nem, hogy a varázslat is.

Az nagyon tetszett a történetben, hogy a szerelmi szál nincsen túl intenzíven adagolva, csak annyira van jelen, amennyi még egy hozzám hasonló kőszívű lényt is megenyhít egy picit. Reménykedtem, hogy Scarlett és Julian között valóban kialakul valami, és ez nem csak a játék része, a történet végén mégis megijedtem egy kicsit kettejük sorsát illetően. Nem szeretem a romantikus történeteket, de néha kell egy ilyen halványabb szerelmi szál még nekem is.

Scarlettet sokszor nem tudtam elviselni a hisztijei, túlkomplikált gondolatai, képzelgései és az énközpontúsága miatt, viselkedése nem minden esetben volt indokolt. A kormányzót egyenesen gyűlöltem, nem tudtam úgy tekinteni rá, mint egy emberre. Az írónő tökéletes munkát végzett a történet legutálatosabb karakterének megalkotásakor, és az is nagyon szép volt, hogy hagyott benne minimális emberi érzéseket, így karaktere még hihetőbbé vált.

Tella egy meglehetősen kétoldalú lány, bár nem volt végig jelen a történetben, mondhatjuk azt, hogy apróságokkal kivette a részét a játékból. A nagyi szinte csak említés-szerűen bukkan fel, mégis olyan súlya van a jelenlétének, hogy az meghatározza a történéseket. Hasonló Rosa és Legend alakja is, ott vannak, de mégsem.

Legend… nem tudom, mit merjek hinni róla. Annyian mondtak róla annyi félét, hogy első olvasásra talán nem is lehet eldönteni, valójában milyen is ő.

Az írónő zseniálisan bemutatta a csodálatos helyszíneket, és a mögöttük rejlő szürke, varázsukát vesztett valóságot. Betekintést engedett a Caraval világának titkaiba, mégis meghagyott belőle annyit, amennyi tovább késztet a haladásra. Hiszen a játék is ilyen: haladni kell tovább.

Köszönöm a BASC csapatának, hogy közreműködésükkel elolvashattam ezt a csodálatos könyvet!

Borító: Egyszerű, mégis látványos, sokat sejtető. Tetszik, hogy a védőborító mintája különbözik a borítótól. 5 pont

Történet: Izgalmas, néha picit sűrű, mégis szerethető, könnyen olvasható. Titkokkal és rejtélyekkel teli könyv. 5 pont

Karakterek: Az írónő nagyon jó karaktereket alkotott meg… egyszerre imádom és utálom ezért! 5 pont