Eredeti cím: Nevermoor. The Trials of Morrigan Crow
Sorozat: Nevermoor 1.
Kiadó: Kolibri
Megjelenés éve: 2018
Oldalszám: 380
Fordította: Pék Zoltán
Műfaj: regény
Zsáner: fantasy, gyermek- és ifjúsági irodalom
Kötészet: puhatáblás, ragasztókötött
ISBN: 9789634370246
Fülszöveg:
„Morrigan Crow elátkozott gyerek. Mivel épp Napszálltakor született, őt okolják minden bajért: ha megdöglik a konyhamacska, ha szívrohamot kap a kertész. Ám ami ennél is szörnyűbb, hogy a 11. születésnapján, pontban éjfélkor meg kell halnia.
Csakhogy épp mielőtt tizenkettőt ütne az óra, az ajtóban megjelenik egy különös férfi, és azt kérdezi: „Mondd csak, akarsz-e élni?” Jupiter kimenti a Füst és Árny Vadászainak karmából Morrigant, és egy titokzatos városba, Nevermoorba viszi. Ahhoz azonban, hogy maradhasson, és felvételt nyerjen a Csudálatos Társaságba, a lánynak négy próbát kell kiállnia.
Az élete a tét: ha sikerül, biztonságban élhet tovább Nevermoorban, ha nem, el kell hagynia a várost, és szembenéznie a végzetével.”
Ajánlás:
Vannak olyan történetek, amik úgy szippantanak magukba, mintha csak arra vártak volna, hogy végre az olvasó kezébe kerüljenek. Amikor először láttam meg a Nevermoor világába bevezető kötetet, mely a Morrigan Crow négy próbája címet viseli, tudtam, hogy ezt el kell olvasnom. A Kolibri Kiadónak köszönhetően pedig erre nagyon hamar sor került. Azt tudtam a könyvről, hogy sokan tartják a Harry Potter méltó utódjának, és igazat kell adnom nekik, ugyanis Jessica Townsend egy olyan világot teremtett meg Nevermoorban, a Szabadállamban, amely egy új rétegét mutatja meg a varázsvilágnak.
Morrigan Crow élete gyermek létére nem egyszerű, és úgy néz ki, hogy soha nem fogja megélni a felnőttkort. Napszálltakor született, ezáltal ő egy elátkozott gyerek, ráadásul bármi is történik Jackalfax városában, mindenért őt hibáztatják. Persze csak a rossz dolgokról gondolják azt, hogy az ő sara. Morrigan úgy éli mindennapjait, hogy bocsánatkérő leveleket kell küldenie mindenkinek, akit bármilyen sérelem ért, az apja pedig nem győzi fizetni a kártérítéseket. Akárhogy is nézzük, ezek nem túl jó kilátások. Adott egy fiatal lány, aki szinte még be sem lépett a kamaszkorba, de minden balesetet az ő nyakába varrnak, és úgy néz ki, hogy 11. születésnapjára az ajándéka a halál. Ezt a nem túl kegyesnek ígérkező, és meglehetősen rövid jövőt átírja a sors. Egy hajszálnyival a kegyetlen „ajándék” beteljesülése előtt megérkezik egy furcsa hős, Jupiter, aki esélyt ad Morrigan számára egy kedvezőbb életre.
Jupiter ugyanis a Csudálatos Társaságba szeretné bejuttatni az elátkozott lányt, így különös módon becsempészi őt Nevermoorba. Úgy látszik, hogy érkezése kicsit felborítja a megszokott menetrendet, és a véletlenek sorozata olyan jeleket mutat, ami miatt Morrigan úgy érzi, ide is elérte őt átka.
Az izgalmak nem csak a történet indításáig vannak jelen, ugyanis Morrigan élete teljesen megváltozik a Szabadállamban. Egy varázsvilágba csöppen, ahol egy esernyő nem csak arra való, hogy megvédjen az esőtől, a fizikai valóját hátrahagyva utazhat az Ökörnyál vonalon, a szobája folyamatosan átalakul, és még folytathatnám a sort, de nem szeretném minden mozzanatát elárulni a történetnek.
A könyvet olvasva szívesen beköltöztem volna a Deukalión Hotelbe, és magam is részt vettem volna a próbákon. Függetlenül attól, hogy felvételt nyertem-e volna a Csudálatos Társaságba vagy sem, ez biztosan izgalmas kaland lett volna. Olvasóként persze így is az volt, mert ez a történet tele van csudával!
/eredeti kép forrása: pixabay/
A Nevermoor első kötete tele van izgalmakkal, és csodákkal, érdekes figurákkal, és persze nem maradhatott el a humor sem. Kevesen tudjak úgy ábrázolni egy varázslatos világot, hogy az azonnal magába szippantson. Morrigan Crow sorsát sok mindenben érezhetjük hasonlónak Harry Potterével, neki sem jutott ki a jóból. Egy rossz családból szakad ki Jupiter segítségével, és az új életben is akadnak olyanok, akik nem szeretik, azonban ez egy varázslényekkel, és érdekes barátokkal tarkított világban cseppet sem mondható nagy tragédiának. Nevermoorban is vannak különleges épületek, egyesületek, így úgy érezhetjük, hogy sok a hasonlóság J. K. Rowling világhírű sorozatával, de rengeteg különbség is van. Sőt, én sok esetben éreztem úgy, hogy voltak dolgok, amikben Jessica Townsend máris túlszárnyalta. Ez persze nem azt jelenti, hogy Morrigan máris lelökné a varázsvilág trónjáról Harryt, inkább azt mondanám, hogy méltó párja lehet, és a saját képességeikkel úgy kápráztathatják el az olvasókat, mint a Mikulás és a Karácsonykirálynő csatája.
Amíg én is Nevermoorban voltam, egy időre újra gyerek lehettem. Itt találkoztam olyan különös lényekkel, mint Fenestra, a macskarizma. Őszintén szólva, el tudnék fogadni itthon egy macskarizmát, de úgy tűnik, be kell érnem négy macskával. Érdekes és egyedi karaktereket kapunk a történetben, mint például Hawthorne, Morrigan legjobb barátja. Persze említhetném Dame Chandát, Jacket, Mr. Jones-t, Noelle Devreaux-t, Cadence Blackburn-t, vagy akár a rettegett Csudamívest is. Annyit elárulhatok, hogy ez a felsorolás meglehetősen csalóka, csak párat említettem a szereplők közül, de ebben is van egy kis csavar.
Jessica Townsend a mágikus varázsvilág egy új dimenzióját nyitotta meg Nevermoorban, ahova még nem érkeztünk meg mindannyian, sokatokra várunk ám!
Én már most nagyon várom a folytatást! Ajánlom a könyvet mindenkinek, aki szeretne részese lenni egy csodának. Ha lehetőséged van rá, ne olvasd túl sok szünettel a könyvet, mert Nevermoor addig nem fog nyugton hagyni, míg minden szegletét be nem jártad!
Borító: Azonnal megfogott. Bár a borító összességében elég egyszerű, mégis megvan benne az az aprócska varázs, ami miatt felfigyeltem rá. Nem csak a kék és a fehér szín miatt, hanem az aranyfólia, az átlátszó formalakk, az enyhe dombornyomás is remek választás volt, még jobban kiemelik ezt a csodálatos történetet. 5pont
Történet: Varázslatos! Tele van olyan elemekkel, amelyek újat mutatnak a varázsvilágból az olvasók számára. Ha tehettem volna, egy ültő helyemben elolvastam volna az egészet! Biztos vagyok benne, hogy visszatérő darabja lesz az olvasmányaimnak! 5 pont
Karakterek: Kövezzetek meg, de én itt sem találtam kivetnivalót, pedig sok szempontból tudok kritikus lenni. Jessica Townsend tudja, mit kell adnia az olvasóknak, nem csak világteremtésben, történtszövésben, hanem karakterábrázolásban. Igazi meseszereplőket kaptunk, akik mégis valóságosnak, emberinek érződtek a történet olvasása során. 5 pont