Eredeti cím: A Dirty Job

Sorozat: Nagy Kaszás 1.

Kiadó: Agave Könyvek

Kiadás éve: 2017

Oldalszám: 368

Műfaj: regény

Zsáner: urban fantasy

Fordította: Pék Zoltán

Fülszöveg:

„HALÁLNAK LENNI MOCSKOS EGY MELÓ.
DE VALAKINEK EZT IS MEG KELL CSINÁLNI.

Charlie Asher egy normális fickó, aki kifejezetten jól érzi magát a saját kis normális életében. Ugyan kicsit neurotikus, és kicsit túlaggódja a dolgokat, de mindezt a normalitás határain belül teszi. Inkább bétahímnek lehetne nevezni őt, mint alfának, de Charlie már hozzászokott ehhez az állapothoz, ráadásul a felesége okos, csinos, bájos nő, aki pontosan azért szereti őt, mert annyira normális. Gyermekük születik, és úgy tűnik, a dolgok nem is alakulhatnának jobban.
De aztán az emberek úgy kezdenek el hullani Charlie körül, mint a legyek. Sötét árnyak suttognak neki a csatornákból, ismeretlen nevek jelennek meg a noteszében, és bizonyos tárgyak vörösen izzanak a közelében. Minden jel arra mutat, hogy valamiféle titokzatos erők új munkakörre jelölték ki Charlie Ashert. Mostantól ő lesz a Halál.
Másoknak ez a vég. De neki csak a kezdet.”

Értékelés:

Christopher Moore neve szinte már legendássá vált a könyvmoly körökben, írásairól nagyon megoszlóak a vélemények. A szerzőnek van egyfajta sajátos humora, amit lehet szeretni is, meg nem is. A Mocskos melóban erősen belenyúlt a fekete humor világába, ami sokakból válthat ki negatív gondolatokat. Mivel a humorérzék nem mindenkinél ugyanazt jelenti, így várható is volt, hogy nem csak rajongói akadnak majd a könyvnek – és most akár azt is feszegethetném, hogy aki erre nem vevő, minek kezdett bele, de akkor nem lenne meg a pontozások egészséges eloszlása sem. Mivel olvasás előtt tudtam, hogy mire vállalkoztam, így egyáltalán nem ért meglepetésként az, amit kapok. Sőt, jobbkor nem is kezdhettem volna neki!

A halál alapjáraton egy komoly téma, és az egyetlen olyan dolog, ami minden élőlényben közös: egyszer mind meghalunk. A „hogyan” már megint egy másik téma. Christopher Moore igyekezett humorosan feldolgozni a halál, valamint a gyász témakörét, ehhez a halálkereskedőket vette eszközként, főszerepben a használt holmik értékesítésével foglalkozó Charlieval, aki egyszerre lett apuka, özvegy, és halálkereskedő, bár utóbbiról ekkor még nem is tud. Már a szomorú kezdésbe is igyekezett a szerző belecsempészni egy kis humort, ami bár kicsit morbid, de figyelmezteti is az olvasót, hogy mi várható ebben a 368 oldalban.

Eleinte csak gyanús lesz Charlie számára, hogy bárhova megy, ott valaki valamilyen módon elhalálozik. De a különös egybeesések másnak is feltűnnek, és jogos is a gyanakodás Charlieval szemben, arra viszont még ő maga sem számít, hogy valaki olyan is tud a titkáról, akivel nem osztotta meg. Mégis ez az egyik szerencséje, ugyanis így talált magának egy „cinkostársat”, akivel beszélhet új hivatásáról, ha már a „szakmabeliekkel” nem tarthatja a kapcsolatot. Charlie nem az egyedüli halálkereskedő, egy ilyen komoly küldetésben mégis csak saját magára számíthat. Kívülállóként azt hihetjük, hogy ez egy haláli jó feladat, azonban ebben is vannak buktatók. Egy halálkereskedőnek mindig lesnie kell a naptárát, mert ott bukkannak fel az új nevek, és az „áldozatok” lélekedényének begyűjtési határideje. Száz szónak is egy a vége: a halál szolgálatában tevékenykedni tényleg egy mocskos meló.

/eredeti kép forrása: Butte Humane Society/

Alig lépünk túl egy haláleseten, máris a nyakunkban van a következő, de ez leginkább Charlie feladata miatt fontos. Az egyik lélekedényt gyűjti be a másik után, közben igyekszik apaként is helytállni, ez azonban nem egyszerű, főleg úgy, hogy ellenségei is bőven akadnak, nem is akármilyenek! Bár segítőkből sincsen kevés, nem tudhatja mindenki, hogy mit is csinál ez a bétahím. Csak azt látják, hogy jól fut a szekér, és persze azt, hogy mindig történik valami.

Ebben a történetben tényleg minden lehetséges. A csatornából furcsa hangok szűrődnek ki, egy hétköznapi szóval ki lehet oltani emberi életeket, különös lények bukkannak fel a legváratlanabb helyeken, és még bőven folytathatnám a felsorolást.

A vicces elszólásokban, és érdekes fordulatokban bővelkedő történetet olvasva felmerülhet bennünk a kérdés, hogy ki lehet-e játszani a halált valahogy? Hiszen egyszer mindenkit elér a végzet, de akkor mégis hogyan törhetünk borsot a nagy kaszás orra alá? És mi történik, ha a kaszás elszalaszt egy, vagy esetleg több nevet? Történhet még bármi a halál után?

Többek között ezekre a kérdésekre is kapunk választ, méghozzá igazi Christopher Moore-os válaszokra lehet számítani! Ha egy humoros, fordulatos fantasyre vágysz, a Mocskos melót neked írták!

Borító: Egyszerű, mégis megmutatja egy képben a történet komikusságát. 5 pont

Történet: Fekete humorban és fordulatokban nincsen hiány, egy igazi Christopher Moore remekmű 5 pont

Karakterek: Változatosak, teljesen illenek a történethez. 5 pont