Szellemi Csemegék

Tapodi Brigitta – A hajtű

2019. július 22. - Cetti

ahajtu.jpegIsmét egy történelmi regényhez volt szerencsém, ám ebben az esetben egy romantikus történelmi regényt sodort utamba a könyvtenger. Idén találkoztam először Tapodi Brigitta nevével második regénye, A hajtű kapcsán. A kalandos utat bejárt regény április végén jelent meg, azonban egy picit váratott magára az olvasása. Abban már az olvasás előtt is biztos voltam hogy a könyv nem fog csalódást okozni, és megérzéseim nem csaltak, valóban egy nem mindennapi olvasmányélményben volt részem. 

Fülszöveg: 

„Mire ​képes egy nő, hogy gyermeke legyen? Hol van az a határ, amit kiegyensúlyozott lelkiállapotában nem lépne át? Az élet örök körforgását szimbolizáló hajtű hosszú évtizedek óta a Stark nemzedék asszonyainak kontyát díszíti. A hajtű és az asszonyok útját áldás és megpróbáltatások sora kíséri.”

1944: A németek megszállják Magyarországot. Stark Nóra szülésznő, német katonákat köteles elszállásolni balatoni házukban. A férje Richárd, és gyermekkori barátja, Levente a fronton harcolnak. Az asszony ápolónőként dolgozik a kastélyból lett német hadikórházban. A náluk lakó német őrnagy és a háborús helyzet váratlan eseményeket indít útjára. A maga módján mindenki a túléléséért küzd a háború forgatagában. 
2005: Stark Emma, a fiatal festőművész, festményeinek kiállítási megnyitójára utazik haza Keszthelyre. A kiállításon a nagymamája idős, restaurátor barátjával, a nyári borünnepen pedig régi szerelmével, Erikkel találkozik. A férfi megvásárolta a hajdanvolt balatonszentgyörgyi kastélyt, és most majorrá alakítja át. Emma és Erik találkozása elfeledettnek hitt érzelmeket hoz felszínre, és közben a múlt és a jelen sorsszálai összefonódnak egymással…

Kiadó: Historycum
Kiadás éve: 2019
Oldalszám: 284
Műfaj: regény | Zsáner: történelmi, romantikus
Kötészet: ragasztókötött, puhatáblás
ISBN: 9786155816093

ahajtuborito.jpgAjánlás:

Annak ellenére, hogy régen nem volt valami fényes viszonyom a történelemmel, sorra érnek a kellemes csalódások a történelmi témájú irodalmi művekkel kapcsolatban. Ugyanezt mondhatom el a romantikus vonalról is, ugyanis a romantikus kötetekkel könnyen ki lehet kergetni a világból. Ha valaki pár évvel ezelőtt azt mondja, hogy pont egy történelmi romantikus regény lesz az egyik kedvenc kötetem, mielőtt még betölteném a negyedszázat, biztosan kiröhögöm. És pont azért van a világnak egy Tapodi Brigittája, hogy ezeket a régi dacos, zsánerek elleni lázadásaimat felrugdossa lépésről lépésre... akarom mondani, oldalról oldalra.

A könyvvel való kapcsolatom kicsit személyesebb, de mindent félretéve kezdtem neki az olvasásnak, és igyekeztem én is csak egy olvasó maradni. Az már megint csak más dolog, hogy a történet végére érve a könyv személyes kedvenccé vált.

Ami miatt mindenképpen el szerettem volna olvasni, az a két idősíkon futó cselekmény. Mindig is vonzottak azok a sztorik, amik vagy váltott szemszögben vagy váltott idősíkon bontakoznak ki az olvasók előtt. A hajtű esetében az egyik szál 1944-ben játszódik, a másik pedig 2005-ben. Az idők közötti szakadék több generációt érint. 1944-ben Stark Nóra és férje, Richárd, valamint a lány gyermekkori barátja, Kövesi Levente kapja a főszerepet. Illetve rajtuk kívül a német őrnagy, Cristoph von Vogel sem éppen elhanyagolandó személy. A 2005-ös eseményekben pedig Stark Emma, Szász Erik és lánya, Anett szerepe jelentős. A két korszak közötti kapocsként jelen van Kövesi bácsi, illetve Vogel örököse is, akit az egyetlen kellemetlen szereplőként tartok számon a történetben.

A múlt eseményeit olvasva hamar nyilvánvalóvá válik, hogy Emma nagyanyja, Stark Nóra nem csak remek szülésznő volt, hanem az urak szívét is könnyen elrabolta, ám igazi szerelmet csak férje iránt érzett. A boldog jövő terveit keresztülhúzza a német megszállás, ugyanis Richárdot és Leventét a frontvonalra hívja a kötelesség. Nóra fájdalmát növeli a tény, hogy német katonákat kell elszállásolnia otthonában, idővel mégis ez, pontosabban Vogel őrnagy teszi elviselhetőbbé a mindennapokat. Nóra és az őrnagy között különleges barátság szövődik, amely számtalan titkot hagy hátra az utókornak. Valamint egy festményt, ami a jelenben bolygatja meg igazán a hétköznapokat.

a_hajtu.jpeg

A jelenben Nóra unokája, Emma grafikusként dolgozik, mesekönyveket illusztrál. A saját kiállítása megnyitójára érkezik haza a lány Keszthelyre. Találkozik gyermekkori szerelmével, Erikkel, és nagyanyja régi barátjával, Kövesi Leventével is. Ekkor még ő sem tudja, hogy az élete hamarosan teljesen megváltozik. Megjelenik egy ismeretlen alak, aki Cristoph von Vogel örököse, és egy festményt szeretne mindenáron megszerezni.

A történet sűrűn váltakozik a múlt és a jelen eseményei között, ami a kevésbé alapos olvasókat próbára teheti. Én ezt nem éreztem különösebb kihívásnak olvasás közben, ugyanis a szerző pont úgy váltja ezeket az idősíkokat, hogy esélye sincs lankadni az olvasó figyelmének. Néha picit azért bosszankodtam a fejezetek vége miatt, mert szívesen időztem volna tovább vagy a múltban, vagy a jelenben. Persze mindenre sor került a maga idejében, így nem panaszkodom.

Amivel igazán megfogott a történet, az a művészi vonal, gondolok itt az alapot szolgáltató festményre, valamint Emma munkájára. Mint művészeti beállítottságú, és meserajongó, ezek kedvemre valók voltak, még kedvesebbé vált számomra a könyv. Különösen tetszett, hogy bár a történet valamennyire kikövetkeztethető, azért bőven tudott meglepetéseket okozni. Sok apró fordulatot fedezhet fel az olvasó, és bevallom, a végét sejtettem, azért egy picit mégis meglepett. A magam részéről pozitívum, hogy a romantika nem szirupos törménységgel van jelen, hanem csak finoman érzékelteti az olvasóval az érzelmeket. 

Növeli a történet fényét Brigi stílusa, nagyszerűen bánik a szavakkal! A csodálatos tájleírásoknak köszönhetően mi magunk is ott lehetünk a fontos helyszíneken, a háború alatt érezzük a feszültséget, a kétségbeesettséget. A jelenben megcsap a Balaton hűs szellője. Együtt érzünk és lélegzünk a szereplőkkel, hol felnőttek vagyunk, hol pedig egy kíváncsi, és nagyon okos kislány szemével látjuk a világot. Kiemelhetném még a történelmi hitelességet, amelyben megmutatkozik az alapos kutatómunka, erről azonban jobb, ha az olvasó maga bizonyosodik meg. Megmutathatnám azt a bensőséges kapcsolatot, ami kialakul Emma és Anett között, vagy akár azokat a nyomokat, melyek elvezetnek a festményt körülölelő rejtély megoldásához, de akkor mégis mi maradna a leendő olvasóknak?

a_hajtu_idezet.jpg

Ha szívesen olvasnál egy olyan kötetet, amelyben fontos szerepet kap a történelem, a múlt, előtérbe kerülnek a női sorsok, akkor A hajtűt mindenképpen el kell olvasnod. Ha inkább a rejtélyek vonzanak, és kedved lenne egy kicsit nyomozni, akkor sem fogsz csalódni, mert a sorok között ezt is megkapod. Ha szereted, hogy apró csavarokkal, meglepetésekkel van tele egy történet, hogyan lehetéges az, hogy még nem olvastad el A hajtűt?!

Úgy csuktam be a könyvet, hogy elmondhatom, minden egyes sorát ismerem, mégis tudom, hogy ha újra elolvasnám, újabb meglepetéseket tartogatna számomra, még több apró érdekességet fogok felfedezni benne. Ezután már izgatottan várom, hogy végre sorra kerüljön Szárhegy öröksége is, bízom benne, hogy még bele tudom építeni a nyári menetrendbe! A hajtű megint csak egy lépéssel közelebb hozott a történelmi és a romantikus vonalhoz, amit nem is tudom, hogyan köszönhetnék meg!

Borító: A borítón szereplő festmény visszaadja a történet hangulatát, és megmutat belőle egy nagyon fontos momentumot. 5 pont

Történet: Azon felül, hogy érdekes és magával ragadó, megkérdőjelezhetetlen a történelmi események hitelessége. Mind a múlt, mind pedig a jelen is nagyon valóságszagú, mégis egy másik világba repíti az olvasót. 5 pont

Karakterek: Egy-két számomra kevésbé fontos és kellemetlen szereplőt leszámítva szerethetők, és nagyon emberiek. 5 pont

 

moly_logo.png

A bejegyzés trackback címe:

https://szellemicsemegek.blog.hu/api/trackback/id/tr8814973822

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása