FÜLSZÖVEG:

„Emma nővérének nyoma veszett.

A szülei minden pénzüket arra költötték, hogy megpróbáljanak a nyomára bukkanni, és a család végül kénytelen kiköltözni egy a Szerzetek – az emberi társadalom perifériáján vegetáló mágikus lények – számára fenntartott, rozzant lakókocsiparkba, a sötét varázserdő szélére, csavargó hárpiák, boszorkányok és trollok szomszédságába. Emma itt találkozik a sima modorú, Jack névre hallgató félszemű kandúrral, aki megtanítja neki a macskavarázst. Jacknek ugyanis van egy terve Emma nővérének megmentésére, s cserébe mindössze egyetlen aprócska szívességet kér…”

EREDETI CÍM: Claws
KIADÓ: Főnix Könyvműhely
OLDALSZÁM: 208
KIADÁS ÉVE: 2014
FORDÍTOTTA: Dr. Sámi László
MŰFAJ: ifjúsági, urban fantasy

ÉRTÉKELÉS:

Macskamániás vagyok. Sokszor elgondolkodtam már azon, hogy mi lenne, ha a macskáim tudnának emberi nyelven beszélni, vagy esetleg valamilyen mágikus erővel bírnának. Ezért is örültem meg, amikor a kezembe került Mike és Rachel Grinti közös fantasyje, a Karmok.

Azt nem mondanám, hogy a borító pozitív értelemben keltette volna fel a figyelmemet, sőt! Azon kívül, hogy szép rajta a zöld, sajnos más pozitívumot nem tudnék belőle kiemelni. Kissé amatőr munkának tűnik, vagy ha profi is csinálta, akkor nagyon összecsapott. Hiába a zöld levelek, a macska, illetve a lány a borítón, egyszerűen nem tetszik. A történet elolvasása után pedig egyenesen csalódott voltam, mert egy ilyen meséhez több jó ötletem lett volna borító terén. No de hagyjuk a nyávogást, mert a borítón túl máris többet rejtett magában ez a könyv!

Már a történet elején megkaptuk a szükséges információkat ahhoz, hogy tudjuk, miért csöppentünk bele a varázslényekkel tarkított világba, egy olyan család életébe, amely elveszett volna a varázslények nélkül. Emma nővére, Helena már régen eltűnt, azonban a család nem adta fel keresését, hittek abban, hogy a lány még él, és bármire képesek voltak azért, hogy visszakapják őt. Ezért költöztek be a Szerezetek közé, és választották a lakókocsis életet. Bár vállalták, hogy a Szerzetek között éljenek, miután megismerték szomszédaikat – egy boszorkány és egy coatl –, már nem tűnt a költözés annyira jó ötletnek. Ráadásul az új lakóhelyükön megjelent Jack, a koszos, félszemű kandúr, és ezzel még az eddigieknél is jobban felforgatta a család életét. Emma kivételével senki sem hitte el, hogy a megtépázott Jack segíteni tud Helena megtalálásában. Tény, hogy Emmát nem egyszer bajba sodorta a jó ügy érdekében.

A történet kezdése sem volt éppen unalmas, de az izgalmak akkor kezdődtek igazán, amikor Jack megszerezve, majd Emmának kínálva a Szívvérét, Falkaszívvé változtatta a lányt. Nos, ennek nem minden falkatag örült igazán, mert ha egy embert tesznek meg egy falkányi macska Falkaszívévé, az azt jelenti, hogy egy ember kapja meg azokat a képességeket, amik egy doromboló bundást illetnének. Tücsök különösen nem örül, hogy Emma lett a Falkaszív, ezzel tőle vette el a nagy lehetőséget, és a neki járó macskavarázst. Jackre pedig még nála is jobban haragudott, mert a Szívvére csak úgy szerezhető meg, ha megölik a Falkaszívet.

Ahhoz, hogy Emma megtalálja Helenát, nem elég kapcsolatban lennie a macskákkal, sajnos más különleges – és félelmetes vagy undorító – Szerzettel is találkoznia kell, mint pl.: kémpatkányok (igen, jól olvastad!), gólemek, tündérek, trollok, és még folytathatnám a sort. A szomorú az egészben az, hogy ebben a történetben az emberektől nem számíthatunk segítségre, sőt Emmát eltanácsolják az iskolából, és kívülállóként tekintenek rá, még egyet rúgnak bele. Ez nem áll olyan messze a valóságtól sem, ugye? Ha azt hiszed, hogy a gonosz Szerzetektől megmentenek majd a tündérek, akkor nagyon tévedsz, ők azok, akik a legnagyobb veszélyt jelentik rád!

Emma és édesapja nagy áldozatot hoztak azért, hogy megtalálhassák Helenát, mégis ledöbbentek, amikor pár titokra fény derült.

Milyen lényeg valójában a tündérek, és milyen háttér áll Helena eltűnése mögött? Jack vallóban csak segíteni akar, vagy vannak önzőbb céljai is? Képes-e egy varázserejét vesztett Szívgyilkos döntéseket és áldozatokat hozni egy barátjáért? Valakiért, aki nem árulja el és szintén barátként tekint rá? Mi a különbség a tündérmágia és a macskavarázs között? Ezek bizony komoly kérdések, és nem biztos, hogy mindre olyan válaszokat kapunk, mint amilyeneket várunk.

Az izgalmas fordulatokkal és varázslatos lényekkel teleszőtt fantasy elsősorban a gyerekeket célozza meg, és maga a történet pár apróságot leszámítva már a fiatal könyvmolyoknak is ajánlott. Számomra negatívum a történetben, hogy Emma többször is túl gyerekesen viselkedik. Az iskolában saját magával szúr ki, amikor azzal dicsekszik, hogy ő Falkaszív, ráadásul még morog is, és a karmát is kiereszti. Egy olyan közegben, ahol a mágiát nem veszik elég komolyan, elég nagy butaság nevetség tárgyává tenni magunkat. A történet további részében is többször kimondja, hogy ő micsoda, akkor is, amikor már teljesen felesleges, mert már mindenki tudja. Túl sokszor emlegeti feleslegesen, ami a hisztijeivel elegyítve idegesítő.

Szerkesztés terén kicsit csalódtam a könyvben. A fejezetek elején található CragWikis bölcsességekkel és a karmolásnyomokkal nincsen gond, tükrözik a történet hangulatát. Az viszont nem fér a fejembe, hogyan lehet ennyi hiba egy könyvben, jelen esetben egy olyan korosztálynak szánt történetben, ami még nem biztos a saját helyesírásában és könnyen eltanulja a rosszul leírtakat? Többször futottam bele olyan hibába is, amikor egymás után három-négy szó egybecsúszott. Rá lehetne fogni arra, hogy rosszul egalizálták a szöveget, de sajnos látszik, hogy itt nincs ilyesmiről szó, egyszerűen csak nem esett át a szükséges alapos ellenőrzésen. Ezen kívül még a szöveg sűrűségével sem voltam megbarátkozva. A betűméretet bátran nagyobbra lehetett volna venni, hiszen még mindig a gyerekek az első számú célközönség, és sokszor még a felnőttek is visszariadnak a túl sűrű szövegtől.

A formai megjelenést leszámítva meg vagyok elégedve a könyvvel. A történet sem tökéletes, de kellemes kikapcsolódást nyújt, és macskarajongóknak erősen ajánlott! Köszönöm a Főnix Könyvműhelynek és a Kildarának, hogy ismét egy régóta vágyott könyvet olvashattam el!

BORÍTÓ: Nem elég figyelemfelkeltő, és nem adja vissza kellőképpen a tartalmat. Egyetlen pozitívuma a zöld szín. 2 pont

TÖRTÉNET: Izgalmas, helyenként minimálisan irritáló szálak is vannak benne. Gyerekek számára biztosan érdekes kis történet. 4 pont

KARAKTEREK: Sok fantázialény, Szerzet szerepet kapott a történetben, mégis voltak olyan hibák a karakterábrázolásban, ami miatt kevésbé voltak szerethetőek. 4 pont