Fülszöveg:
Pressia hétéves volt a Robbanások idején, amikor az egész addigi világ megsemmisült. Már nem emlékszik sem a szüleire, sem születésnapi ajándékokra. A nagyapjával él egy romos üzlethelyiség hátsó raktárában, és csak a porig égett házakat, a kétségbeesetten túlélni próbáló embereket, a levegőben kavargó hamut és port, a mutánsokkal vívott harcot ismeri. Éjszakánként egy szekrényben elbújva arról ábrándozik, hogy egyszer talán visszatér a régi világ, vagy legalább valahogy bejuthat a Kupolába, ahol a szerencsés kevesek, a Tiszták élhetnek, akik sebhelyek nélkül vészelték át a világ pusztulását. 
Eközben a Kupolában Partridge, a Kupola egyik legbefolyásosabb vezetőjének fia úgy érzi, megfojtja a szigorú új rend, ráadásul hiányzik neki az édesanyja, aki sohasem jutott be a Kupolába. Így, amikor rájön, hogy az anyja esetleg még életben lehet, elhatározza, hogy az életét kockáztatva megszökik, hogy megtalálja.

A romok között négy fiatal vívja élethalálharcát a szörnyetegek és egy gonosz, embertelen hatalom ellen. Miközben feltárul előttük a múltjuk, minden erejükre és bátorságukra szükségük van ahhoz, hogy életben maradjanak és megmaradjanak embernek.

Eredeti cím: Pure
Kiadó: Egmont
Oldalszám: 568
Fordította: Varga Csaba Béla
Megjelenés éve: 2012
Műfaj: sci-fi, disztópia

Értékelésem:
Egy könyv, ami hihetetlenül csodálatos, és mindig tartogat meglepetéseket...

Pressia Belze élete gyökeresen megváltozott a Robbanások idején. A világ megssemisült, és a Robbanások következtében sokan életüket vesztették, vagy egybeolvadtak valamilyen tárggyal, élőlénnyel, vagy a homokkal. Ezt csak azok kerülhették el, akik a Kupola lakói voltak már a Robbanások előtt. Ők a Tiszták, akiknek sima a bőrük, nem olvadtak össze semmivel, és egy olyan helyen élnek, ahol tiszta a levegő, nem kell naponta rettegniük attól, hogy mit rejtenek az ismeretlen helyek, és nem fenyegti őket az a veszély, hogy amint elérik a 16 éves kort, elvigyék őket az SZFH tagjai csak azért, hogy gyilkosoknak képezzék ki őket. Nem kell félteniük szeretteiket, nem kell naponta azon aggódniuk, hogy mit hoz a következő nap. De mégis sokan vannak a Tiszták között, akik meg akarják dönteni a Kupolát, mert ők is látják, hogy az, ami velük, és a romok közt élő emberekkel történik, egyáltalán nincsen rendben. Partridge megszökik a Kupolából, de utólag kiderül, hogy erre fel voltak készülve, és minden a tervek szerint haladt. Kifejezetten különös módon egybevág Pressia és Partridge sorsa, idővel minden kérdésükre megkapják a választ, de addig rengeteg veszélyt kell túlélniük. Veszteségek árán, de megkapják a lehetőséget az új életre.

Bárki, aki olvasta a Tisztákat, tudja, hogy ez a pár sor kevés ahhoz képest, amit az olvasás közben tapasztalt, érzett, gondolt, mert ezeket nem lehet könnyen szavakba önteni. Én akkor kezdtem el érdeklődni a könyv iránt, amikor egyik osztálytársam megemlítette, hogy régóta próbálja megszerezni, de szinte sehol sem lehet kapni. Kíváncsi lettem, és amint sikerült hozzájutnom a könyvhöz, el is olvastam. Kétszer. Amikor lehetőségem volt, olvastam, még ha csak pár oldalnyi időt tudtam lopni magamnak, még akkor is. Mindig úgy mentem aludni, és úgy keltem fel, hogy vártam a folytatást. Amikor már azt hittem, hogy nem érhet újabb meglepetés, az írónő újra és újra bebizonyította, hogy tud még újat mutatni. Nem mindennapi könyvhöz volt szerencsém, hasonló kategóriával még nem is találkoztam, még egy ilyen történetet nem olvastam eddig. Imádtam a részletes leírásokat, gondolkodnom sem kellett a szereplők megjelenésén, mert mindent magam előtt láttam. Annyira hihetetlen, mégis magával ragadó... Nem tudom jellemezni. Már nagyon várom, hogy a második részt is olvashassam, de sajnos nem fog magyarul megjelenni (még reménykedem, hátha), ezért maradok az angol olvasásnál.

Borító: Egyszerű borító, mégsem tudom levenni róla a szemem, mindig újra és újra szeretném látni azt a kék lepkét. Olvasás közben jó érzés volt mindig ránézni, és megbizonyosodni arról, hogy ez a könyv tényleg a kezemben van. 5/5
Karakterek: Szerettem a részletes leírásokat, az egybeolvadt alakokat, úgy éreztem, mintha végig itt lennének mellettem. 5/5
Történet: Kétszeri olvasás után is megunhatatlan, minden sorát imádom! A kedvencek között is az egyik legkedvesebb könyv számomra! 5/5