Az egyre nagyobb népszerűségnek örvendő Bagossy Brothers Company legújabb, Veled utazom című lemezének bemutató turnéja során ellátogatott Vácra is. Ez volt a zenekar legelső váci koncertje, amely azon felül, hogy tekinthető egyfajta bemutatkozásnak a váci közönség előtt, a helyszínnek köszöhetően többszörös premierré vált. 

Bár még csak tavaly nyáron csapott meg a Bagossy Brothers Company muzsikájának hegyilevegőtől könnyed szele, magabiztosan kijelenthetem, hogy fanatikussá váltam. Ez azért is éredekes, mert azelőtt nem gondoltam volna, hogy képes lennék bármiért, bárkiért is rajongani, de a BBC megtörte ezt a jeget. Azóta eltelt pár hónap, és ha mód van rá, akár egy távolabbi helyen lévő koncertre is benevezek, de nem riadok vissza attól sem, hogy egymás után több estét az első sorban töltsek el a gyergyói csapatot hallgatva.

A múlt szombati koncert nekem szerencsére közeli helyre esett, így kissé korán érkeztem meg a Madách Imre Művelődési Központhoz. Mivel nagyon régen jártam erre, tettem egy kört, hogy lássam, változott-e valami az évek során, és amint megláttam a #HEGYILEVEGŐ feliratú kisbuszt, elégedetten nyugtáztam, hogy a zenekar már nem fog hiányozni az estéről, én pedig tényleg jó helyen járok.

Miután beléptem az épületbe, hamar eligazítottak, ekkor már pár ismerős arc várakozott a Jeszenszky terem előtt. Jó ideig abban a hitben éltünk, hogy majd csak este 8-kor lesz kapunyitás, így kissé meglepődtünk, amikor már fél 8 körül beengedtek minket. Ennél már csak a terem nagyságán és berendezésén lepődtünk meg jobban, ugyanis egy balett-teremben találtuk magunkat, a színpadot három oldalról tükrök ölelték körbe, kordonként pedig balettrudak szolgáltak. Stílusosan kell koncertezni, az tény, ilyen látványban pedig amúgy sem volt még részem.

A színpad mögött található óra 8-at mutatott, amikor felcsendültek a Belépő ismerős dallamai, és miután ezt a közönség végigénekelte, a Gyere velem című dalt már a zenekartól hallhattuk, Sanyi nem hétköznapi tapsát pedig együtt próbáltuk meg eltapsolni. Aki részt vett a lemezbemutató turné bármelyik állomásán, már valamennyire ismerheti a setlistet, aki pedig idén, vagy akár életében először járt Bagossy Brothers Company koncerten, annak minden dal egy meglepetés volt. Nekünk, rendszeres koncertlátogatóknak is minden dal egy csoda, hiszen minden egyes koncerten egy kicsit más élményt adnak. 

Ha már a turné főszereplője a Veled utazom című lemez, egy dal kivételével mindet hallhattuk a korongról. A műsorban persze helyet kapott sok régebbi kedvenc is, mint pl. az Elviszlek, Van egy ház, Van ez a hely, vagy az Add vissza. Azt már megtapasztaltam párszor, hogy Bagossy-koncerteken szemtelenül gyorsan telik az idő, így néha félve tekintettem az órára, és abban reménykedtem, hogy csak hazudik a mutató, és még bőven van időnk a fiúkkal utazni.

Annak ellenére, hogy idén már a hetedik Bagossy Brothers Company koncertemen vettem részt, még mindig magával tudott ragadni a Ha rólad szólna és a Vakít a kék „kicsit másképp" verziója, sőt én több dalt is szívesen meghallgatnék egy picit átgondolva. A koncert közben érdemes volt néha a fényeket figyelni, mert bár a fényshow a koncertek elengedhetetlen kelléke, és többnyire igazodik a ritmushoz, színekben a dalok hangulatához, az Esőcseppek alatt tényleg azt a hatást érik el a fényekkel, mintha esőcseppek hullanának a háttérben.

A közönség bekiabálásából kiderült, hogy volt egy szülinaposunk is, név szerint Orsi, így a Csobban az éjben mindenki című dalt most elsősorban neki címezte a zenekar.

Mint azt már említettem, a koncert egy balett-teremben kapott helyet. Végül ezt a zenekar is kiemelte, Norbi mondta, hogy ez a koncert végülis egy premier volt, ugyanis egyszerre ennyi ember nem láthatta őket hátulról. Ezután felhívta a figyelmünket arra is, hogy ha elég szemfülesek vagyunk, talán még láthatjuk Szilárd alsógatyáját. A zenekar bőrfelelőse kissé zavarba jött, viszont a közönség lemaradt a nagy alsóvillantásról, de biztos vagyok benne, hogy az este így is mindenkinek maradandó élményt adott.

Bár értesüléseim szerint mindössze 250 főnek volt lehetősége részt venni ezen a koncerten, a terem még így is kicsinek bizonyult, a terem ajtajait nyitva kellett hagyni ahhoz, hogy mindenki láthassa is a koncertet, ne csak hallhassa azt. Igaz, Vác valamilyen szinten vidéknek számít, még itt is sikerült a teltház, és biztos vagyok benne, hogy egy dupla akkora helyet is simán megtöltöttek volna, mint a Jeszenszky terem.

Az estébe 18+2 dal fért bele, ráaadásként a Rég a mélyben és a Harmonikás segített abban, hogy még egy kicsit kibulizzuk magunkat. Kissé szomorúan érzékeltem, hogy az idő ismételten elrepült, de mivel az évből még bőven van hátra, nem aggódom afelől, hogy megkapom-e a szükséges koncert-dózisomat.

Köszönöm az élményt, jó volt egy ilyen remek koncertért ismét ellátogatni szülővárosomba!

Cetti