Manapság egyre több minden ad okot az ünneplésre, nem csak a szokványos szülinapok és jubileumok számítanak nagy dolognak, hanem akár az is, hogy egy zenekar fennállásának hanyadik koncertjét adja. Múltkor pont egy ilyen, úgymond jubileumi számtól volt hangos a Kobuci, ugyanis nem is olyan régen az Aurevoir. zenekar 200. koncertjén tombolhattunk egy jót. Az este vendége a Bordó Sárkány Régizene Rend volt.
A hónap egyik legnagyobb és leghangosabb koncertje volt számomra a múltkori Kobucis Aurevoir. buli, amit vétek lenne utóhang nélkül hagyni - függetlenül attól, hogy nem 1-2 nap telt már el azóta. Ez a nap több szempontból is fontos volt. Ez volt a zenekar 200. koncertje, ami korát tekintve nem egy rossz arány, volt egy szülinaposunk is, ráadásul nem éppen hétköznapi felállásban bontotta le a színpadot a csapat.
Az Aurevoir. azon kevés zenekarok közé tartozik, akiket igyekszem a lehető legtöbbször elkapni élőben, mert belőlük sosem elég. Idén volt már párszor hozzájuk szerencsém, de a legutóbbi Kobucis buli volt talán az eddigi legjobb Aurevoir. koncert, amin részt vettem. Töredelmesen bevallom, az előzenekarnak egyáltalán nem néztem utána, és név alapján votlak fenntartásaim. Ha csak a névre koncentrálok – Bordó Sárkány Régizene Rend –, nos, nem éppen egy modern zenekar jut eszembe, és lelkiekben már felkészültem arra, hogy én bizony szenvedni fogok. Ehhez mérten ahogyan belecsaptak a lecsóba, csak pislogtam, hogy azta, ez milyen jó már! Ha röviden akarnám összefoglalni, mit is éltem meg, akkor annyit mondanék, hogy: sok hangszer, marha jó dalok, hangulatos koncert, én ebből kérek még!
De hogy mivel is nyertek meg maguknak? Nehéz lenne kifejtenem, ugyanis a Bordó Sárkány esetében feltétlenül élőben kell elkapnod a zenekart, ahhoz, hogy megértsd. Ha csak a stúdiófelvételeket hallgatod, és hümmögsz, hogy nem rossz, sőt, esetleg tényleg tetszik, akkor már jó úton haladsz, csak ezt mondjuk szorozd be hússzal, fejeld meg a szabad tér varázsával, a zenekarról ordító lelkesedéssel és zenei alázattal... Na, akkor körülbelül megkapod azt, amit élőben nyújtanak!
Ha csak egy picikét is vonz a középkori muzsika, csíped a hangszerekben bővelkedő produkciókat, feltétlenül be kell iktatnod az életedbe egy Bordó Sárkány koncertet, mert imádni fogod! Garantáltan nem fogsz tudni megmaradni egy helyben, függetlenül attól, hogy korábban ismerted-e már a csapatot vagy sem. Illetve megsúgom, hogy ha egészen véletlenül GOT-fanként keverednél egy koncertjükre, akkor sem fog csalódás érni. ;)
Az este fő műsora természetesen az Aurevoir. volt, de a Kobucis közönség ilyen jó bemelegítést nem is kaphatott volna. Szoktam mondani, hogy a korán érkezők jutalma az előzenekar. Hiába ódzkonak sokan attól, hogy bárkit is meghallgassanak a főzenekaron kívül, az Aurevoir.-ral egy színpadot felfűtő csapatokban eddig egyszer sem csalódtam. Vagyis most igen, de nagyon kellemesen, így amikor a lökött zsámbéki brigád vette át a színpadot, már kellőképpen jókedvűen vártam a műsort.
Azt tudtam, hogy csalódni nem fogok, rossz Aurevoir. koncertben még sosem volt részem, és a végére mindig kiköpöm a tüdőmet, de ezt sem bántam meg még eddig. Rendszeres Aurevoir. koncertre járóként szinte sosem okoz már a műsor tartalma meglepetést, nem is azért váltok jegyet a koncertjeikre, most viszont végre engem is ért pár meglepi, de erről majd később.
A Szemed világával és sűrű ájnánájnánáj-ozással nyitottuk meg a szettet, kicsit kifulladtunk a Renaissance Hardcore alatt, utána picit lassabbra vettük a tempót, de éppen csak annyira, hogy ne használjuk el minden energiánkat már a koncert elején. A sorrend most nem volt szokványos, legalábbis ha az ezelőtti Kobucis setlistet vesszük alapul, azon túl, hogy pár dallal többet kaptunk, a felépítés is kicsit más volt. Persze nem panaszkodom, mert így bebizonyosodott, hogy a teljes műsor is lehet teljesebb.
Ezen a koncerten újra előkerült az Álommadár, és úgy tűnik, végre stabilan a műsorba kerültek az újabb dalok, gondolok itt a Délibábra és az Esthajnalra. Akadt 1-2 olyan koncert, amiről nagyon hiányoltam, de ez most felért egy kárpótlással, és bízom benne, hogy jó ideig műsorban maradnak. A legnagyobb meglepetés a dalokat illetően egy olyan nóta volt, ami nem is a srácok keze alól került ki eredeti változatában. Cseh Tamás és Másik János egyik közös dala, a Minden álmomban az A38 Hajós akusztikus koncert után most végre ismét hallható volt. Az eddig sem volt kérdés, hogy az Aurevoir.-nak van a legjobb fej közönsége, de a dal fogadtatásával ez csak megerősödött, ez a dal üde színfoltja volt az amúgy sem éppen szürke és unalmas produkciónak.
Az este fényét nem csak a dalok emelték természetesen, hanem a fellépők között is akadt egy kis extra. Egy koncert erejéig beszállt a dáréba Pestalits-Fekete Ambrus, akivel korábban sokáig robogott együtt az oreószekér. Jelenléte pedig azt jelentette, hogy esetenként megduplázódott egy-egy hangszer. A közönség szemszögéből ez dupla tombolást ígért, és bizony meg is kaptuk, ilyen brutál mód még sosem szólt egyik olyan nóta sem, amiben most többen tolták együtt nekünk a talpalávalót. Vegyük csak példának a Vahúrt, szerintem kevesen akadtak olyanok, akik azután nem érezték úgy, hogy szükségük lenne egy pár új lábra, és hangszálcserére.
Azt fentebb említettem, hogy volt egy szülinaposunk is, Fejér Misi öregedett stílusosan fiatalodott egy évvel, amit mi mással koccintottak volna el a srácok, ha nem egy szép adag jégertejjel? Akárhogy is vesszük, a sokaknak szokatlan nedű is a zenekar egyik védjegyévé vált, és ahol ők megjelennek, ott bizony lecsúszik belőle pár.
Koncertről koncertre egyre masszívabban el van osztva a tombolós, és kicsit lightosabb – de azért akkor is meghalsz, úgy ugrálsz – blokkok. Az viszont biztos, hogy az elosztás remek, a fiúk folyamatosan mozgásban tartják a közönséget.
Egy kis csere, egy kis extra, tehát így nézett ki címekben a szett:
Szemed világa / Renaissance Hardcore / Égi vadak / Kicsi borsó / Folyóvíz / Égtakaró / Álommadár / Sárgavirág / Esthajnal / Rejtettelek / Minden álmomban / Ringató / Vahúr / Gergel / Délibáb / Hopsza / Mocsár
Azt estébe 17 nóta fért bele, bár attól tartok, pár éven belül ez a lista jelentős változásokon fog keresztülmenni. Most még viszonylag könnyű dolguk van a srácoknak a setlistet illetően, de még pár dal, és komoly csatákat fognak megvívni a címek a listára jutásért. Mi persze minden egyes új dalt örömmel fogunk fogadni, csak aztán legyen olyan este, amibe egyszer minden belefér anélkül, hogy bárki is összeesne.
Összességében ez egy remek este volt, és magam is meglepődtem, hogy másnap kellemes izomlázzal ébredtem – mivel rutinos koncertlátogató vagyok, ezt csak azzal tudom indokolni, hogy én is a szokottnál erőteljesebben tettem ki magamért. Remélem, hogy még sok hasonló élményben lesz részünk! Majd elfelejtettem! Ezen a koncerten bedobálásra került pár homemade oreós pengető, azt hiszem, sokan mentünk haza boldogabban, miután szert tettünk egyre. Bízom benne, hogy ilyesmit máskor is művelnek a srácok, egyrészt mert menő, másrészt pedig azért, mert ez baromira unique cucc!
Ha lemaradtál, vagy csak dupláznál, gyere augusztus 2-án a Kobuciba, ekkor ismét elcsípheted a srácokat az Ivan & The Parazol előtt! Esemény itt.
Aurevoir. fotók: Fejér János és Fejér Boróka
Bordó Sárkány fotók: zenekari facebook oldal
