Két nap az A38 fedélzetén a Bagossy Brothers Company társaságában

2019. 01. 18-19., A38 hajó

2019. január 24. - Cetti

bagossy1_1.jpgAz elmúlt hétvége sokunk számára emlékezetes marad, ugyanis végre elérkezett az évnyitó Bagossy Brothers Company hétvége, melyre az A38 hajón került sor. A dupla koncert iránti érdeklődést jól mutatta, hogy már két hónappal a hétvége előtt elkelt minden jegy. Úgy tartja a mondás, hogy a jóból is megárt a sok, de szerintem Bagossyékból sosem elég, így mindkét estére jegyet váltottam, és egyáltalán nem bántam meg!

Mivel nagyon régóta vártam ezt a hétvégét, és semmiről sem szerettem volna lemaradni, mindkét napon ott voltam időben, így volt szerencsém hallani az előzenekarokat is. Már a kapunyitás utáni percekben is szép számmal gyülekeztünk a hajón, az első sorok nagyon hamar megteltek.

Az első estét a Teddy Queen nyitotta. A háromtagú brigád kellemes meglepetés volt, mert amilyen szemtelenül fiatalok, olyan ügyesek. Akik időben érkeztek, és őket is meghallgatták, nem maradtak jutalom nélkül, ugyanis a zenekar bemutatott egy teljesen új dalt, amely a Kicsikét címet viseli. Első hallásra azonnal elkapott a nyárérzés, a fülbemászó dallamokon túl a refrén is könnyen nyomot hagyott, és ahogy láttam, a közönség is nagyon jó fogadta a nótát.

teddyqueen.jpg

/fotó: Emil Chalhoub/

Bár többeknek az újdonság erejével hatott a Teddy Queen produkciója, amikor egy feldolgozásra, pontosabban a 30Y Bogozd ki című dalára került sor, szinte mindenki együtt énekelt a csapattal, és azok is jobban felengedtek, akiket eddig még nem kapott el teljesen a koncerthangulat. Jelenleg tőlük egyébként személyes kedvenc a Nem számít. :)

A kellemes bemelegítés után már nem is tűnt olyan hosszúnak az a kis szünet, ami a Bagossy Brothers Company koncertjét előzte meg. Intróként felcsendült a Kilépő, amit többszázan énekeltünk végig, ezután pedig a Gyere velem című dallal kezdetét vette a várva várt zenei utazás. Többször is körbelestem, és mindenhol boldog, éneklő, ugráló, táncoló embereket láttam, ami nagyon jól mutatja, hogy mennyire szükségünk van olyan nagyszerű zenekarokra, mint a Bagossy. Sorra követték egymást a legkedveltebb – lehet egyáltalán priorizálni? – dalok, és mi persze mindet kitörő örömmel fogadtuk.

Az este során több meglepetés is várt a jelenlévőkre, egy régóta nem játszott dal, a Ha rólad szólna most egy kicsit másképp szólalt meg. Jót tett a dalnak az átgondolás, ezzel teljesen más ízt kapott, ráadásul nagyon finom átvezetéssel követte a Vakít a kék. Szeretem, amikor egy zenekar hozzá mer nyúlni régebbi dalokhoz, és kicsit újragondolni azokat, mert ilyenkor más, újabb nézőpontból is megismerhetjük. A másik meglepetés pedig egy teljesen friss dal volt, a Maradj így, ami várhatóan pár héten belül megjelenik. Aki esetleg egyik napra sem tudott eljönni, így lemaradt volna, ne aggódjon, imádni fogja!

A koncert nem lett volna teljes egy kis technikai baki nélkül, először az Élj a mának! után döntött úgy a láthatatlan ördög, hogy az éneket időnként nem fogjuk hallani, és a Van ez a hely alatt is belekontárkodott a dalba. Norbi szerencsére jól kezelte a helyzetet, és megragadva az alkalmat, rendhagyó módon jelezte, hogy bátran énekelhetünk:

Az a terv, hogy ha én eltűnök, ti elég hangosak vagytok, és segítetek!

Úgy gondolom, hogy nem lehet ránk panasz, hangerőben a közönség részéről sem volt hiány.

bagossy3_1.jpg

/fotó: Hegyi Júlia Lily/

Bár néha úgy éreztem, hogy egy ilyen jó esete soha nem érhet véget, kicsivel több, mint 20 dal után el kellett búcsúzzunk a zenekartól. Egyelőre még nem volt esélye sem annak, hogy erőt vegyen rajtam a koncert utáni ürességérzet, mert tudtam nagyon jól, hogy a következő napon repetázhatok egyet.

Amikor szombaton újra megérkeztem a hajóhoz, sok ismerős arcot láttam az előző estéről, így máris olyan volt, mintha egy megszokott közegbe érkeznék. Ezt az estét a 4S Street melegítette be. A meglehetősen friss formáció elég hamar bebizonyította, hogy kiérdemelték helyüket a hajó színpadán. Elhozták nekünk Egyszer fenn című dalukat, mellyel tavaly a Legszebb Erdélyi Magyar Dal díjat is bezsebelték 25 év alatti kategóriában.

A refrénből kaptunk is egy gyorstalpalót, így együtt tudtuk énekelni a zenekarral. Bár maga a dal elég rövidke – nincs összesen 3 perc –, könnyű volt megkedvelni. A koncert során a csapat még jól meg is ugráltatott minket, így nem csak a hangunkat, hanem lábainkat is kellőképpen bemelegíthettük a folytatásra.

4sstreet.jpg

/fotó: Hegyi Júlia Lily/

Amikor elérkezett a Bagossy Brothers Company műsorának ideje, és felcsendültek az ismerős dallamok, olyan érzésem volt, mintha csak az előző napot ismételnénk meg – ami részben igaz is volt. A menetrend már ismerős volt, de az élmény persze nem volt teljesen ugyanaz. Most az átgondolt dalok még jobban tetszettek, a Maradj így című dalnál egy kicsit jobban rázott a hideg, és a légkör sem volt összehasonlítható az előző napival. Most a technika ördöge nem garázdálkodott, ellenben amikor Norbi egy dalban tévesztett egy sort, mindenki egy emberként fagyott le egy pillanatra, hogy utána egy mosollyal nyugtázva az élő zene egyik varázsát, folytassuk tovább az estét.

Összességében az egész koncert alatt nagyon elememben voltam, de amikor az Add vissza című dal következett, egy kicsit előbújt belőlem a gyerek, és bátorkodtam a buborékfújómmal villogni – kövezzetek meg, de nálam alap koncertkellék, és ha gyerek is van a közelben, akkor a siker garantált – , amire többen is elmosolyodtak. Bízom benne, hogy senkit nem zavartam meg a gumicukor illatú buborékokkal, és zavartalanul tudta így is élvezni az estét.

Sajnos ez az este is nagyon hamar elrepült, és a dupla teltház azt bizonyítja, hogy két koncert sem elég már a Bagossy Brothers Company rajongóknak. Kíváncsian várom, hogy a jövő évi évnyitó hány naposra nyúlik, illetve arra, hogy helyszínnek megmarad-e az A38 hajó, hiszen egy hajós bulinak megvan a maga varázsa, de az sem újdonság, hogy a hallgatói igények már nagyobb helyszínt kívánnak.

bagossy4.jpg

/fotó: Hegyi Júlia Lily/

Két este alatt három remek gyergyói csapatot hallhattunk, és biztos vagyok benne, hogy mindannyian olyan élményekkel tértünk haza, amelyektől több napig nem találtuk a helyünket. Ha valaki feltenné nekem a nagy kérdést, hogy megérte-e mindkét estére befizetni majdnem ugyanazért a műsorért, azt tudnám mondani, hogy persze, mert a két este során nem egészen ugyanazt kaptam. Ezt persze csak azok érthetik, akiknek lételeme az élő zene, és valóban az élményért járnak koncertekre. Rólam pedig sokan tudják, hogy koncertfüggő vagyok. (:

Ha röviden kéne elmondanom, hogyan is éreztem magam a két este során, talán így tudnám kifejezni magam: Csendes vizeken evezve Úszom a nap felé, és miközben Vakít a kék, tudom jól, hogy Rég a mélyben Van ez a hely, ahol semmi más nem számít, csak az, hogy Élj a mának! Na jó, tudom, ez most gyenge volt. Azért én mindként estét imádtam, és remélem, hogy ti is! Az Akváriumban biztosan találkozunk, de ha addig nem bírok várni, akkor nem kizárt, hogy nyakamba veszem a világot egy újabb élményért!

Köszönöm az emlékezetes dupla hétvégét, méltó kezdése volt a 2019-es évnek!

Cetti

A bejegyzés trackback címe:

https://szellemicsemegek.blog.hu/api/trackback/id/tr2614586210

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.