Frey Éva – Allegórium

Az ajándék

2018. október 28. - Cetti

covers_492478.jpgKiadó: Twister Media

Megjelenés éve: 2018

Oldalszám: 448

Műfaj: regény

Zsáner: fantasy

Kötészet: puhatáblás, ragasztókötött

ISBN: 9786155631610

Fülszöveg:

„A ​Másfélék közöttünk járnak, beépültek társadalmunkba, ám megvannak asaját, sötét céljaik. Vérrel táplálkoznak. Napjaink technikai fejlődése egyre nehezebbé teszi számukra, hogy titokban tevékenykedjenek. Egyedül ráadásul még egy vámpírnak sem könnyű. Ezért a két mostohatestvér – Jevgenyij és Oleg – csoportot alakítanak, hogy együttes erővel próbáljanak meg életben maradni. Harmadik fivérük, Igor halálos ellenségük, akinek azonban meg vannak számlálva a napjai. A csupán tizenhét éves Nadja az ő rokona, bár a lány nem tud semmit származásáról, ahogyan a Másfélék világát sem ismeri, váratlanul mégis az események középpontjába kerül. Úgy tűnik, hogy Nadja élete döntő fontosságú a csoport – és talán a teljes faj – fennmaradása vagy eltűnése szempontjából. A Szentpéterváron, Rostockban és Helsinkiben játszódó nagyívű történet atmoszféráját az északi helyszínek zord hidege teremti meg.

Intrikában gazdag, borongós, vérbeli vámpírregény ez, mely finoman felépített allegória is egyben. Hogy pontosan minek az allegóriája, annak eldöntése az olvasó feladata.”

Ajánlás:

Bár már véget ért az az időszak, amikor a csapból is vámpírsztorik folytak, és talán már nem is akkora divat a vámpírok témáját feszegetni, én azt mondom, hogy egy-egy remek történetre a mai napig igény van. Biztosan sokan olvastunk Anne Rice-t, Bram Stoker-t, Laurell K. Hamilton-t, vagy akár Stephanie Meyer-t, csak hogy pár nagyobb nevet említsek. Talán mélyebbre is ástuk magunkat, és valamilyen szinten elkanyarodva a vámpírvilágtól, teret adva egyéb elemeknek is, képbe került Cassandra Clare, Claudia Gray, Devlin Haynes, Rachel Caine, Richelle Mead, Levy L. Smith, esetleg megküzdöttünk Władisław Stanisław Reymont-tal is. Kimeríthetetlen lista áll rendelkezésünkre azokról a szerzőkről, akik valamilyen formában foglalkoznak/foglalkoztak a vámpírok világával. Tisztában vagyok azzal is, hogy magam sem ismerek minden nevet, és minden történetet. De abban biztos vagyok, hogy most már nem kell messzire kalandoznunk, ha egy igényes és rendkívül összetett „vámpírregényre” vágyunk. Számos hazai szerző boncolgatta már a témát, és tudunk is válogatni a jobbnál jobb történetek között. Amióta pedig a magyar olvasóközönség gazdagodott Frey Évával, és az általa megálmodott Allegóriummal, semmi okunk sem lehet a panaszra.

Ha a vámpírokról a romantikában dús, nyáltól tocsogó „hegyesfogú harapós” sztorik jutnak eszedbe, és szerinted másfajta kötet nem is létezhet a témában, akkor két javaslatom van számodra: vagy most azonnal menekülj, vagy lépj ki a komfortzónádból! Én a helyedben az utóbbit preferálnám, ugyanis ha kihagyod az Allegóriumot, akkor hazai szinten a téma egyik legátfogóbb, és legjobb könyvét szalasztod el! Lássuk be, a jó dolgokból senki sem szeret kimaradni.

Így voltam én is az Frey Éva első könyvével, amely még egy alcímmel is rendelkezik (Az ajándék). Ha megnézed a borítót, elolvasod a fülszöveget, és mindezt próbálod fejben összerakni a címmel, valamint az alcímmel, elsőre talán nem érzed úgy, hogy ezek mind összepasszolnának. Én legalábbis eleinte tanakodtam, hogy mi lehet ezek között a kapocs, de miután jobban belemerültem a történetbe, szépen lassan összeállt a kép.

Az Allegóriumban egy nagyon különös és aprólékosan megálmodott világba csöppentem, ahol minden apróbb mozzanatra figyelnem kellett ahhoz, hogy ne vesszek el az információk és cselekményszálak sűrűjében. Mivel korábban figyelmeztettek, hogy nem lesz egy egyszerű olvasmány, így ez nem ért váratlanul, sőt, már nagyon is vártam, hogy végre belekezdhessek. Szükségem volt egy olyan történetre, ami nem a könnyedségével kapcsol ki, hanem a komolyságával, feszességével. Ezt teljes mértékben megkaptam, és annak ellenére, hogy a több szálon futó cselekmény bőven megtornáztatta azokat a bizonyos kerekeket, egyáltalán nem éreztem túl nagy kihívásnak.

allegorium.jpg

/eredeti kép forrása: pixabay/

Frey Éva a vámpírtémát úgy adta át szórakoztató formában, hogy közben bőven kaptunk ízelítőt a természettudományokból, az orvosi világból, vagy akár a történetlemből, fűzött bele izgalmakat, rengeteg fordulatot, meghintette egy csipetnyi romantikával. Ezeket összegyúrva pedig egy olyan történetet alkotott meg, aminek még nem akadtam a párjára. Az igazat megvallva, nem is szándékozom keresni, ugyanis én az Allegóriumtól megkaptam mindent, ami egy jó könyvhöz szükséges.A Másfélék fennmaradása komoly feladat, és nem olyan könnyen kivitelezhető. Bármikor előfordulhat, hogy számításaik nem jönnek be egy-egy művelettel kapcsolatban, és a lebukás veszélyes is fennáll. Az Allegóriumban ez is előtérbe kerül számos szál mellett, ezáltal az olvasó egy rendkívül sokrétű kalandban találhatja magát, mely során új ismeretekre is szert tesz.

Változatos szereplők, különös helyszínek, kellő mennyiségű rejtély, amelyek nem maradnak magyarázat nélkül. Röviden így tudnám jellemezni az Allegóriumot anélkül, hogy bármit is elspoilereznék, vagy bárkit megnevesítenék. Persze volt helyenként hiányérzetem a történet kapcsán, akadtak szereplők, akikről szívesen olvastam volna, de talán majd ezt is megkapom egyszer.

Most az „ajánlom mindenkinek, aki…” résznek kéne következnie, de Frey Éva könyvének esetében egy kicsit újra kell gondolnom az ajánlást, mint tevékenységet és fogalmat. Nem egy egyszerű, könnyen emészthető és hétköznapi formában szórakoztató regénnyel állunk szemben. Az Allegórium félelmetes mértékű tudást és érettséget hordoz magában, így olvasása saját felelősségre ajánlott! Arra figyelj, hogy ha elkezded, és magába szippant a történet, nem fogsz egykönnyen szabadulni! Én szóltam!

Bízom benne, hogy lesz majd folytatása a kötetnek, és többet is olvashatok majd az írónőtől.

Borító: A gránátalma nagyon figyelemfelkeltő, szinte kiugrik a fehéres-szürkés háttérből, és csalogat, hogy vegyem kézbe, olvassam el. 5 pont

Történet: Az Allegórium nagyon erős indítás egy első könyves szerzőtől, megkívánja az olvasó figyelmét. Szívem szerint megadnám az 5 pontot, de biztos vagyok benne, hogy az írónő még ezt is felül tudja múlni, és egy erős 4-essel bátorítanám erre. 4 pont

Karakterek: Sokan vannak, és sokfélék. Kicsit nehezített pályán van az olvasó a sok orosz név között, de ez csak fokozza a szereplők izgalmasságát. 5 pont

A bejegyzés trackback címe:

https://szellemicsemegek.blog.hu/api/trackback/id/tr9014323719

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.