David Levithan – Nap nap után

2018. július 16. - Cetti

napnaputan.jpgEredeti cím: Every Day

Sorozat: Nap nap után 1.

Kiadó: Maxim

Megjelenés éve: 2018

Oldalszám: 312

Műfaj: regény

Zsáner: ifjúsági, fantasy, LMBTQ, YA, romantikus

Fordította: Vince Judit

Fülszöveg:
A" sohasem tudja előre, hogy másnap hol fog ébredni, és kinek a személyiségét fogja felvenni. Már rég beletörődött ebbe, sőt kialakította saját életstratégiáját is: Ne kötődj senkihez! Maradj észrevétlen! Ne avatkozz bele semmibe! Minden megy is a maga útján rendesen, mígnem egy reggel „A" Justin testében ébred, és találkozik a fiú barátnőjével, Rhiannonnal. Attól a pillanattól fogva „A" jól bevált szabályai értelmüket vesztik, mert főhősünk nap nap után a lánnyal akar lenni.

David Levithan az írói képzelet új távlatait nyitja meg. A szerző feltárja az olvasó előtt egy magával ragadó történetben „A" életének és szerelmének bonyolultságát, melyből kiderül, vajon Rhiannon képes lesz-e igazán szeretni a mindennap valaki más testében formát öltő „A"-t.

Értékelés:

Ritkán akad a kezembe romantikus kötet, nehezen is boldogulok ezzel a zsánerrel. Ennek ellenére sosem zárkózom el tőle, sőt néha magamtól jövök rá, hogy bizony megéri elolvasni. Minél mélyebb vizekre evezek a romantikusok világában, annyival könnyebben tudok feldolgozni egy olyan történetet, amelyben valamilyen formában megjelenik a szerelem. David Levithan nem mindennapi története, a Nap nap után már régóta piszkálgatta kíváncsiságomat, így amikor végre megadtam magam, már nem volt más dolgom, mint belemerülni Rhiannon és „A” különös történetébe.

Rhiannon egy hétköznapi lány, hétköznapi problémákkal. „A” pedig egy olyan lény, akinek nincsen teste, nincsen neme, és minden nap más testében ébred, minden nap egy másik életet él meg. Ha csak egyszer ébrednék úgy, mint ő, nagy bajban lennék, ugyanis néha az is komoly fejtörést okoz, hogy a saját napom hogyan alakul, más napjában, testében ilyen formában el sem tudnám képzelni magam, hiába hangzik izgalmasan. „A” életébe az 5994. napon csöppenünk bele, ekkor Justin testében ébred, és találkozik Rhianonnal. Egy szokásos reggel is lehetne, már ha „A” esetében beszélhetünk ilyesmiről, de ez a nap mindkettejük életét gyökeresen megváltoztatja. Ez a nap mély nyomot hagy Rhiannonban és „A”-ban is, Justinban viszont nem, ez a történet későbbi szakaszában nyer komolyabban értelmet.

„A”-nak már alapból sem lehet könnyű megélni minden napot, hiszem ő tényleg annyi életet él meg, ahány nap kezdetét veszi, és semmilyen olyan állandósság, stabilitás nincs jelen, amely mindig ugyanott tarthatná őt. Rhiannonért persze bármire képes, így igyekszik minden nap kapcsolatba kerülni a lánnyal, ezzel azonban többek életét megbonyolítja. Rövidesen képbe kerül a levakarhatatlan Nathan, akinél már csak a Rhiannonnal való kapcsolat tartása jelent nagyobb problémát.

Több kérdés is felmerült bennem a történet során. Nathannek miért jó az, ha elviselhetetlen mitugrász módjára kergeti „A”-t? Rhiannon miért nem látja be, hogy Justin mellett nem boldog? Mi várt volna „A”-ra, ha tovább tart a történet? Szerethet-e egy hús-vér ember olyasvalakit, akinek nincsen állandó neme és teste?

Olvasás közben talán fel sem tűnik, hogy mindössze negyven napra nyerhettünk betekintést „A” nem éppen hétköznapi életébe, hiszen ezeket a napokat olvasóként mi is megéltük vele, és így ez az idő jóval többnek tűnik. A napok múlása mégis jól érzékelteti a főszereplőkben lezajló érzelmi folyamatokat, változásokat.

Minden nap egy másik karaktert ismerünk meg „A” úgynevezett testvándorlásának köszönhetően, ezzel a szerző nem kis kihívást vállalt, hiszen – még ha esetenként csak felületesen is – sok különböző szereplőt kellett megalkotnia, akik egy-egy darabkát hozzátesznek a történethez. Ezen felül a szerző rávilágít az emberiség sokszínűségére is, illetve Rhiannon reakcióit bemutatva azt is látjuk, hogyan reagál egy-egy embertípusra.

napnaputan_idezet.jpg

A Nap nap után olvasójaként megéltem negyven napot, voltak benne hosszabbak, és rövidebbek, izgalmasabbak, és kevésbé tartalmasak, jók és rosszak egyaránt. Sajnos nagyon hamar elérkeztem az utolsó naphoz, mely a könyvben a 6033. nap. Ezt vártam a legkevésbé, mégis hajtott tovább az ijedtséggel vegyes kíváncsiság. Happy end lesz a vége, vagy szomorú búcsúzás? A végkifejlettől függetlenül megnyugtatott a tudat, hogy van folytatás, így valamilyen módon még lesz lehetőségem elmerülni David Levithan „testvándorló” világában, és ha továbbra is megtartja a szerző ezt a részben könnyed, részben pedig mégis mélyebb hangvételű stílusát, akkor engem biztosan megvett még egy pár kötet erejéig!

Ha még nem olvastad a Nap nap utánt, de már régóta szemezgetsz vele, azt javaslom, hogy ha teheted, hozd előrébb az olvasmánylistádban, nem fogsz csalódni! Ha még csak ismerkedsz a romantikus vonallal, és jobban vonzanak a pörgősebb, izgalmasabb események, amelyek mégis kikapcsolnak pár órára, akkor ezt a könyvet neked írták!

Borító: Nem rajongok túlzottan a filmes borítókért, viszont ezen a borítón a képek kiragadnak több fontos jelenetet is a történetből, és az alap egy kicsit megőriz a régi borítóból is, így jobban esik ránézni, mint egy átlagos filmes borítós könyvre. 3 pont

Történet: Egyedi, legalábbis még csak hasonlóval sem találkoztam. Tetszik, hogy a romantika nem a hétköznapi formában jelenik meg. 5 pont

Karakterek: Változatosak, ahogyan azt a történet meg is kívánja. 5 pont

A bejegyzés trackback címe:

https://szellemicsemegek.blog.hu/api/trackback/id/tr2014116429

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.