S. L. Grey – Az apartman

2018. május 20. - Cetti

apartmancover.jpgEredeti cím: The Apartment

Kiadó: Agave Könyvek

Megjelenés éve: 2017

Oldalszám: 272

Műfaj: regény

Zsáner: thriller, horror

Fordította: Lakatos Anna

Fülszöveg:

Sokkoló ​történet egy házaspárról, akiknek a párizsi nyaralása rémálommá válik.

Mark és Steph boldogan él Fokvárosban a lányukkal, egy nap azonban símaszkos emberek törnek rájuk az otthonukban, és bár szerencsére fizikálisan nem bántalmazzák őket, de olyan lelki sérülést okoznak, amiből képtelenek egyhamar felépülni. Az egyik barátjuk külföldi nyaralást javasol egy népszerű lakáscserés applikáció használatával, és úgy tűnik, hogy Mark és Steph ismét boldog lehet: egy közvetlen, művészi beállítottságú párizsi házaspárnak köszönhetően létrejön a csere, és a tökéletes, romantikus utazás… Párizsban azonban semmi sem olyan, ahogy a hirdetésben szerepelt. A dolgok hirtelen erőszakos fordulatot vesznek, és Marknak és Stephnek hamarosan nem csak a házasságukban keletkezett töréssel kell szembenézniük, hanem egy természetfeletti, de nagyon valóságos gonosszal is.

Az apartman az S.L. Grey nevű, dél-afrikai írópáros – Louis Greenberg és A hármak című regénnyel már itthon is népszerű Sarah Lotz – hátborzongató bemutatkozása a magyar olvasók előtt.”

Értékelés:

Ritkán fordul elő, hogy olyan könyvet olvasok, aminek több szerzője van – most persze a novellásköteteket nem veszem bele –, valamiért nem szoktuk egymás útját keresztezni. Thrillert és horrort viszont jóval sűrűbben veszek kézbe, így az S. L. Gery művésznéven tevékenykedő írópáros könyvére könnyen felfigyeltem. Mivel a romantikusokért még mindig nem tudok 100%-osan rajongani, a borító pedig a „Romantikus utazásból vérfagyasztó rémálom” felirattal hirdette, hogy borzongás vár az olvasóra, nem pedig romantika, nem hezitáltam az olvasást illetően, belevetettem magam én is az utazásba.

Már az első oldalakat követően a mellkasomra nehezedett az a nyomás, ami a főszereplőinket sem kímélte, így viszonylag hamar alkalmazkodtam a történet beszürkült komorságához. Egy család életébe csöppentem bele, ami nem tűnik éppen különleges helyzetnek, hiszen családok mindenhol vannak. Az alapvonal akkor veszít hétköznapiasságából, amikor rövid részletekből, félmondatokból elkezd körvonalazódni egy múltbéli sokkoló esemény, amely a család mindennapjait már hosszú ideje beárnyékolja. A történet pedig akkor válik izgalmassá, amikor két főszereplőnk Mark és Steph egy barátjuk javaslatára részt vesz egy lakáscsere programban, ráadásul Párizsba utaznak. Egy ilyen lehetőség elég kecsegtetően hangzik, ám könnyen lehetnek buktatói, negatív velejárói is…

apartman.jpg

/eredeti kép forrása: Trashpasta/

…mint ahogyan ez meg is történt Mark és Steph esetében. Egy olyan lakást kapnak, ahol tényleg szinte minden kihalt, és ijesztő adalékként kapnak egy meglehetősen furcsa szomszédot. Amilyen sokat vár a házaspár ettől az utazástól, annyira zsigereli ki őket az idegen lakásban eltöltött idő. Bár romantika eddig sem nagyon akadt a történetben, így a borítón szereplő figyelemfelkeltő mondat egyik fele máris érvényét vesztette, a rémálom nem maradt el.

Izgalmakban és bosszankodásban nincsen hiány, és egész szépen bontakozik ki a történet misztikuma is. A könyv első fele pörgősebb, míg a második felében kicsit leülni látszik, így talán kissé túl könnyen elkalandozhat az olvasó figyelme, jómagam legalábbis már elkezdtem erősen gondolkodni egy másik végkifejleten. Több dolgot is szokatlanul furcsának találtam a házaspár utazásában. Az nem titok, hogy szálláshelyük borzalmas, minősíthetetlen, és túl sok a gyanús jel, az azonban érthetetlen, hogy miért voltak ezt képesek elviselni, és miért nem kerestek egy másik megoldást. Persze, ha nem maradnak ott, akkor az olvasónak sincsen min bosszankodnia.

Túl sok szereplője nincsen a történetnek, a főszerepet Mark és Steph kapja, mégis sokat vívódtam azon, hogy melyikük az idegesítőbb. Mark, a tehetetlen papucsférj, aki nem képes férfiként viselkedni, vagy Steph, a munka alól kibújó, önsajnáltató hisztérika? Akárhogy is vesszük, negatív tulajdonságokat tekintve tökéletes antihősöket kapunk, nem pedig egy mesebeli álompárt. Minimálisan javít helyzetükön a váltott szemszög, így kiderül, hogy mindketten hibbantnak hiszik a másikat. Végül is, valamennyire igazuk van. Gondolataikból és visszaemlékezéseikből teljes mértékben kiderül, mi is okozott náluk komoly törést a múltban. Itt talán picit megsajnálja őket az olvasó, bár az, ahogyan utólagosan is reagálnak a történésekre, nálam inkább azt az érzést keltette, hogy gyenge jellemű, puhány főszereplőket kaptunk, akik számára ez az utazás egyfajta kihívásként, kizökkentésként áll előttük, miközben nincsenek éppen a helyzet magaslatán. Bennem erős ellenszenvet váltott ki tehetetlenségük, és csak a misztikus vonal, valamint a furcsa szomszéd esete tudott kárpótolni mindezért.

Ha létezik olyan történet, amelyben a főszereplők nem sorolhatóak a szerethető kategóriába, akkor Az apartman tökéletes példa erre. Most nem avattam kedvencet, de nem is mondom azt, hogy ez volt életem legrosszabb olvasmányélménye, mert a sok negatívum mellett akadt pozitívum is: megkaptam a vágyott nyugtalan perceket. Ezzel a kötettel még nem nyert meg magának teljesen az írópáros, de nem is zárkózom el egy újabb kötettől, ha egyszer felém sodorja a könyvtenger.

Borító: A cím mellett a kulcs és az apró vérpöttyök keltették fel az érdeklődésemet, ezek sokat dobnak a komor hangulatú borítón, mégis megmarad a misztikuma. 5 pont

Történet: Érdekesen indult, de menet közben volt pár apró buktató, ami kicsit rontotta az olvasás és a borzongás élményét. 3 pont

Karakterek: A szereplőket nem éreztem teljesen kidolgozottnak, a legerősebbeknek sem, ellenben a két főszereplő kellően irritáló személyiség. Összességében a karakterábrázolást tartom a könyv leggyengébb pontjának. 3 pont

A bejegyzés trackback címe:

https://szellemicsemegek.blog.hu/api/trackback/id/tr3013988840

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.