Szellemi Csemegék

Echonald – Változunk: egy blogger szemével és fülével

2017. április 11. - Cetti

Új klipes dallal jelentkezett a budaörsi Echonald zenekar, mely a változásról szól, ebből adódóan a Változunk címet viseli.

Korábbi hallgatók érezhetik a változást szövegileg, zeneileg, és az énekben is rengeteg változás érzékelhető. Ebben a klipben nem a képi világ kapott nagyobb hangsúlyt, azonban pár szimbolikus elem így is megjelenik: törött cintányér, összetaposott lemez, régi setlist – ezeket mind maguk mögött hagyják a srácok.

17862385_1912276775456492_2049197409088982978_n.jpg

Élőben volt már szerencsém hallani a dalt az április 1-jei koncerten, de ott a hangtechnika nem volt a legkedvezőbb, így az csak egy ízelítővel ért fel, és csak megnehezítette a várakozást. Arra azért emlékszem, hogy a szám végén Feri csak ennyit mondott: „Végig ezt az arcot néztem. Még fel kell dolgoznia.”

A klippremier a Rockbook Rockmagazin oldalán volt meghirdetve, és már percekkel a várva várt időpont előtt a képernyőre tapadtam, nehogy lemaradjak valamiről. Korábban a trailer alapján sejthető volt, hogy ismét egy olyan klipet kapunk, amelyben főszerepben a zenekar áll, és nem sok szerepet fog kapni a történeti vonal. Köztudott, hogy az ilyen típusú klipeket nem szeretem, a médiaszakos és képzőművészetis múltam már sírva könyörög egy történetes klipért. Bár úgy tűnik, ennek még nem érkezett el az ideje, és személy szerint nekem nem tetszik a klip vizuális része, de ezért nem lehet a srácokat hibáztatni, hiszen én vagyok a francos igényes művész ugyebár. Ráadásul az underground csapatok helyzetét tekintve egy klipben kötelező megjelennie a zenekarnak, hogy a néző tudja kihez kötni az anyagot, azonban várunk ezen felül valami pluszt – erre a pluszra nem minden csapatnak van lehetősége. Aztán persze lehet, hogy azért is vagyok ezen a téren ilyen szőrös szívű, mert amúgy is látom én eleget a srácokat. Na, viccet félretéve, azért van ám pozitívum is abban, hogy csak a zenekar jelenik meg! A fiúkon látszik, hogy a lelkük is benne van ebben a dalban, az utólagos effektek pedig ha nem is túl erősen, de egy-egy részletnél illeszkednek a hangulathoz – ne kérdezzétek, ezeket hogyan látom, a művészek világa kicsit más…

A képi megjelenítéssel kapcsolatban ért csalódásomat erősen ellensúlyozza a dal, és ahogy hallgatom, valamennyire pozitív irányba húzza a vizuális részről alkotott negatív gondolataimat. Az első hangoknál érződik, hogy elég mély 5 perc vár rám, itt aztán lesz lehetőségem elmerülni a mondanivalóban (ebben persze segít az, hogy korábban hallhattam a dalt). Amikor szépen bekúszott az ének, igyekeztem feldolgozni az első döbbenetet… Ez tényleg Feri hangja? Mi a franc? Először nem is tudtam, mit kezdjek vele, mert annyi hangját hallottam már, és megint hozott valami újat, ismét változott, ismét fejlődött. Amint magamhoz tértem a kezdeti meglepettségemből, máris jött egy újabb hangszín. Ezek most szórakoznak velünk? Tényleg más az irány… És akkor még a zenei részére ki sem tértem! A Változunk az első olyan dala a zenekarnak, amelyben már megmutatkozik a jelenlegi felállás – Jani, Ádám, Márió és Feri – közös munkája, mindenki beletette a magáét (na, ha ezt nem forgatják majd ki, nem is ők lennének), és jól hallható, mennyire összeforrt a csapat. Annak ellenére, hogy az elmúlt években folyamatosan változott a zenekar, még engem is sikerült meglepni, mert nem tudtam, mennyire lesz más az új irány. Nem csak zeneileg más a Változunk, a szöveg is egyszerűbb, lényegre törőbb, azonban a mély mondanivalója ugyanúgy megmaradt. Azt már tudhatjuk, hogy az új lemez elsősorban az időről fog szólni, a Változunk pedig mindennek az előfutára. A dalban helyet kap a múlt, a jelen, a jövő, ezekkel együtt az elmúlt vágyak, álmok, az útkeresés, a külvilág elvárásai, de ezekkel szemben befurakodik az a fajta érdektelenség a hallgatói réteg részéről, amely azt mutatja, nincsen értelme megfelelni, mert akkor csak be kéne állni a sorba, és ezzel elveszne az egyediség. Az Echonald pedig úgy változik, hogy részben törekszik a megfelelésre, de nem áll be a sorba, egyedi marad, bármennyi idő is teljen el.

 A srácok felkészültek arra, hogy ezzel az új vonallal veszítenek el hallgatókat, de ezzel együtt jönnek újak is. Nekem sem kellett több, kicsivel a premier után Feri kapott is tőlem egy „kedves” üzenetet: „Hozzám ne szólj, nemsokára bejelentkezem valahova jobb alkar takarásra, ez tűrhetetlen... Nem ismerlek titeket, kész, elvesztettetek.” Erős poén volt, de nem tudtam kihagyni, bocsi!

Bár nem szeretek pontozni, most mégis megteszem. Azt hozzáteszem, hogy önállóan a klip kevesebb pontot kapna tőlem (de hát ugye ki vagyok én, hogy ezt megmondjam?!), a dal kicsit feljebb húzta értékelésemet. Tehát:

Klip: 7/10

Dal: 10/10

Összességében, ha egy mondattal kéne jellemeznem a Változunk című dalt, az első meghallgatás óta csak ugyanazt tudom mondani:

Ez a dal a maga nemében mélyebb, mint a Mélyből.

Várhatóan ősszel érkezik az új lemez, addig pedig az ország számos pontján elcsíphetjük a srácokat élőben. Nem is olyan régen egy interjút is készítettem a srácokkal, amelyben szó esik a tavalyi év összegzéséről, az új dalról, és az idei tervekről is.

 Fogadjátok szeretettel a Változunk című dalt!

A bejegyzés trackback címe:

https://szellemicsemegek.blog.hu/api/trackback/id/tr6012416401

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása