Fülszöveg:
Timothy Archer episzkopális püspök ugyan elkötelezte magát az egyháznak, de korántsem vak és bigott, így fia és szeretője öngyilkossága után nem csupán a személyes hite rendül meg, de a történeti Krisztus létébe vetett bizalma is. Az Izraelben előkerült ősi szövegekben keresi a választ, médiumon keresztül kapcsolatba lép halott fiával, s az, hogy saját életét is górcső alá veszi, érinti mindazokat, akik így vagy úgy hozzá tartoznak. Az úgynevezett Valis-trilógia utolsó darabja a halál és a hit paradoxonjainak nyughatatlan, elgondolkodtató és megindító körüljárása. 
A regény Dick utolsó műve, melynek megjelenését már nem érhette meg.

Eredeti cím: The Transmigration of Timothy Archer
Kiadó: Agave Könyvek
Oldalszám: 226
Kiadás éve:  2011
Műfaj: Sci-fi
Fordító: Pék Zoltán

Értékelésem:
Váratlanul jött velem szembe, kérte, hogy vegyem észre . Kíváncsian emeltem le a polcról, majd rövid ismerkedés után úgy döntöttem, megadom a lehetőséget a teljes megismerésre. Nem bántam meg.

Ez volt az első könyv, amit az írótól olvastam, ami azért is érdekes, mert ez egy trilógia befejező része, egyben az író utolsó könyve is. Ennek ellenére nem éreztem úgy, hogy szükségem lenne bármilyen előismeretre, mert ez a könyv önmagában is megállja a helyét. Mint frissen avatott Dick-olvasó, még nincsen viszonyítási alapom, de engem nagyon megfogott. Sokan foglalkoznak vallással kapcsolatos témákkal, számtalan történetben fontos szerepet játszik, azonban a Timothy Archer lélekvándorlása egy nem mindennapi darab.

Már a bevezetésnél kérdések merülnek fel bennem a narrátor kilétét illetően, az olvasó nem tudja meg azonnal a nevét, emellett egy ideig ott marad még a kíváncsiság, hogy mi köze lehet Timothy Archerhez, és mikor esik végre szó róla is. Oldalról oldalra egyre jobban kibontakoznak a cselekmények, megismerjük Timothy Archer titkait – és  mindezt úgy, hogy ő már nem is él, Angel mindent csak elmesél. Időnként egy kicsit idegesítőnek tartottam, hogy Angel mindig emlékeztet: a püspök már halott, de ezzel együtt megadja azt a szükséges feszültséget, ami az olvasás alatt végig bennem volt.

Hogyan fog meghalni? Mikor? Miért? És mikor is jön el az a bizonyos lélekvándorlás? Ahogyan haladtam előre a történetben, tudtam, hogy egyre közelebb kerülök a kérdések megválaszolásához, mégis egyre nehezebb volt kivárni.

Egy percre sem untatott, mindig történt valami, szinte minden szereplőnek van valamilyen kisebb vagy nagyobb dilije. A főszerepben egy püspök áll, akit nem kell félteni az élettől, mondhatnánk azt is, hogy megéri a pénzét, időnként elég kelekótya, de tartogat ám meglepetéseket az olvasónak! A történet vége felé már azt hittem, hogy nem érhet több meglepetés, de tévedtem, mert pont ekkor lepődtem meg a legjobban, és megkaptam a magyarázatot is a lélekvándorlással kapcsolatban.

Az izgalmas és érdekes történet olvastatta magát, és szomorúan állapítottam meg, hogy túl hamar a végére értem. Bátran ajánlom azoknak, akik nem riadnak vissza egy olyan történettől, amiben a vallás mellett megférnek a drogok, az öngyilkosságok és a furcsa emberek!

Borító:  A borító érzékelteti a vallás fontosságát a történetben. Egy részlet is látható a keresztre feszíttett Jézusból, de fejjel lefelé, ezzel utalva arra is, hogy ez nem egy hagyományos történet lesz. 5/5

Történet: Tele van érdekességekkel, fordulatokkal, meglepetésekkel. 5/5

Karakterek: A szereplőkről olyan leírásokat kapunk, amelyek fontosak a történet szempontjából, ettől függetlenül néhány szereplőről több információnak örültem volna. 4/5